Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
Az árukiadásokiat a múltban az hátráltatta, hogy egyes tételeket kismérlegen csak többszöri méréssel tudtaik kiadni. 1962. évben a telepen hídmérleget építettek, minek következtében a vevők kiszolgálása is meggyorsult. A telep forgalma 1962-ban 8,4 millió Ft, 1963-ban 5,7 millió forint volt. A telep címére beérkezett vagonok száma 1962-ben 420 db, 1963-ban 457 db, súlyuk 12 527 — illetve 12 054 tonna volt. A befuvarozási költségeket csökkentették azáltal, hogy vagonból közvetlenül 1961-ben 1054-, 1962-ben 1471-, 1963-ban 2001 tonna árut értékesítettek. 1963. év végén a sorbanállások megszüntetésére előjegyzési rendszert vezettek be, minek következtében az áru érkezése alapján értesítették ki a vevőket.““ A martonvásári ÄFOR kirendeltség 1948-ban kezdte meg működését. Elő'ször a szeszgyárban, majd a hűtő melletti telken bonyolította le a forgalmat, s 1955-ben költözött jelenlegi, vasút melletti helyére. 1958-ban a telep forgalma 1650 tonna volt, az utóbbi három évben: 1961-ben 1544 to, 1962-ben 1623 to és 1963-ban 1621 to fehér- és olajárut forgalmazott. 1959-ben 40 ezer Ft költséggel új irodahelyiséget építettek. Az utóbbi években a telephez tartozó vevőket közvetlenül a finomítóból látják el fehéráruval, s egyedül a Törökbálinti Állami Gazdaság és a környező termelőszövetkezetek vesznek át a telepen árut. Az ÁFOR-hoz tartozik a balatoni műúton levő benzinkút, melynek különösen a nyári idényben igen nagy forgalma van. 1963-ban havi átlagforgalma 10 000 liter benzin és 231 liter olajáru volt. Jelentős mértékben megnövekedett az utóbbi években a MEKALOR gázolaijtüzelésű kályhatulajdonosok száma, ami 1963 végén elérte a 85-öt. A Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat beolvasztása folytán országosan az ÁFOR-hoz került a propánbután gázellátás, aminek cseréjét helyi viszonylatban változatlanul a Martonvásár és Vidéke Földművesszövetkezet látja el. A propán-bután gázfogyasztók száma 1963 végén 455 (ebből Martonvásár 315) volt.460 A napi gyorsjelentések ellenére az év különböző időszakában többször előfordul, hogy gáz hiányában nem. tudnak palackot cserélni. Martonvásáron 1959. december 31-én megtartott kisipara? összeírás alkalmával összesen 15 magánkisipárost írtak össze, ebből a fontosabb szakmában 1 ács, 2 kőműves, 1 cipész, 4 férfi- és nőiszabó, 4 férfi- és női fodrász dolgozott.461 A fenti időpontban a községben működő Építőipari KTSZ látta el a lakosság lakatos, bognár, ács, kőművetj és villanyszerelő szükségletét. A Martonvásári Ruházati és Szolgáltató KTSZ 1957-ben történt megszűnése óta a lakosság cipész szolgáltatásait a Tordasi Vegyesipari KTSZ látja el Martonvásáron létesített átvevőhelyén. 1964-ben a cipészrészleget a Székesfehérvári Egyesült Cipész KTSZ-hez, a Tordasi Vegyes KTSZ építőipari részlegét a Martonvásári Építőipari 159
