Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A feudalizmus kora
a birtokkal kapcsolatban lefolytatott határperek költségeit összesen 14 000 forintba számították. Ehhez hozzáadva a Beniczkynek kifizetett 20 000 forint vételárat és a mosonyi birtokért felajánlott 60 000 forintot az összeg összesen 94 000 forintot tett ki. Ebből levonták Martonvásár 70 000 forintos becsértékét, s a Brunszvik Antal javára mutatkozott 24 000 forint megfizetését a kincstár magára vállalta. Mária Terézia a szerződést megerősítve hozzájárult a 24 000. forint kifizetéséhez, továbbá a mosontmegyei kúriáinál a becsértékbe be nem számított 6 000 forint értékének megtérítéséihez. .A királynő a martonvásári birtokot „a királyi háznak és a hazának teljesített szolgálatainak elismeréséül” Brunszvik Antalnak adományozta, aki ezért 36 000 forintot fizetett.“ GAZDASÁGI élet A XVIII. század közepén a majorsági árutermelésre való áttérés következtében a földesurak a jobbágyok terhét egyre jobban emelték. Az élesedő ellentétek folytán Dunántúlon a földesúri kizsákmányolás ellen parasztmozgalmak törtek ki, amelyeket végiül is karhatalommal törtek le. A jobbágyság növekvő elégedetlensége miatt a bécsi udvar kénytelein volt 1767. jianuár 23-án új úrbéri rendeletét kiadni. Ennek a szabályozásnak a földesúr és a jobbágyok közt a majorsági gazdálkodásra való áttérés következtében felmerült ellentétéket kellett volna megoldania.33 Az 1768. április 8-án kelt úrbéri táblázat szerint a martonvásári jobbágyok féltelkesek voltak. Minden jobbágynak 14 3/4 hold szántóföldje és 3 hold rétje volt. Földesurufcnak fejenként 27 l/2 napi marti ásrobattal, vagy 55 nap kézi szolgálattal, esztendőbeli árendáért 1 forinttal, 3 icze fonyással, l/2 icze kifőzött vajjal, 1 db kappannya:, 1 db csirkével, 6 db tojással tartoztak. Az úrbéri táblázat alapján 1768-ban névszerint a következő jobbágyok voltak: Csapkovits Márton, Paulovits Márton, Gyuriké János, Orosz Péter, Csapkovits Péter, Laczó András, Ánossy György, Sigmond Mihály, Helega György, Doczky Mátyás, Molnár András, Kreszár Ádám, Thurán András, Minárovits György, Szlauchia Mihály, Makula János, Varga István, Schlankó József, Slihuka Tamás, Schlautka Mátyás, Gyülkér István, Szudek Mátyás, Kreszák Mihály, Placskó János, Blasikó Tamás, Zsáké István, Ispán Mihály, Vass András, Ispány András, Cseresznyés Péter, Szlihuka Mátyás, Dobos Mihály, Tóth András, Kiss György.34 Az 1768-ban kelt urbárium szerint a jobbágyoknak Szent Mihály naptól karácsonyig szabad bort árulni, mivel szőlejük nem volt. A földesúr megengedte a jobbágyoknak, hogy a száraz, vagy nyers fából tűzrevalót, vagy az uraság által kijelölt fá15
