Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
sen gépesítették. Ugyanebben az évben az összes gépi munkák 15 "/„-át a Velencei Gépállomás végezte el. A fenti erőgépállományon kívüt 1963. december 31-én a termelőszövetkezet egy tehergépkocsival és 13 lófogattal rendelkezett.*5* Közlekedés, kereskedelem, építőipar Az egyre növekvő balatoni vasúti forgalom szükségessé tette a második sínpár megépítését és ezzel egyidejűleg 1949-ben új vasútállomás-épület is létesült. A környékbeli autóbuszjáratok megindulásával Miartonvásár vasútállomás személyforgalma is me gnövekedett. Ehhez a forgalomhoz jelentős mértékben hozzájárultak a naponta Budapestre és Székesfehérvárra bejáró dolgozók is. A vasúti teherforgalom emelkedése szükségessé tette, hogy a feladott kocsi rakomány ú küldeményeket még a feladási állomáson mérlegeljék. Korábban az utánimérlegelés csak Tárnok vagy Kápolnásnyék állomáson volt lehetséges. Ezen helyzet felszámolására Mai ton vásár vasútállomáson 1962-ben 50 tonna teherbírású vágányhídmérleg épült. Tervek szerint Baracska állomáson a teherforgalom megszűnik, s a környező községek vasúti teherforgalmát Martonvásérra összpontosítják. Ennek figyelembevételével 1963 őszén a kirakóhelyet teljes hosszúságban lebetonozták, ami a rakodási munkák elvégzését megkönnyíti. A községen keresztül vezet a 7-es számú balatoni műút, melyen különösen nyáron igen nagy forgalom bonyolódik le. Az úttest a mai forgalomhoz képest keskeny és a község közepén éles kanyarral fordul el. 1963-ban kezdték el a község északi része felett az új VII. számú főközlekedési út földmunkáit, ami különösen a szőlőhegy átvágásánál nagytömegű föld elhordását tette szükségessé. Az új autóút építéséhez szükséges útépítési anyagok Mártonvásárra, érkeznek, ami a vasútállomás további bővítését teszi szükségessé. * A félszabadulás előtt igen sok kiskereskedés csak a legszükségesebb árucikkel látta el a falu lakosságát. Ma a község kiskereskedelmi boltjai és vendéglátóhelyei a Martonvásár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartoznak, s a község külterületi helyed közül a felszabadulás óta Erdőhát és Kismarton kapott boltot, illetve italimérésit, 1963 tavaszán végrehajtott átszervezés folytián a baracskai földművesszövetkezetet is beolvasztották, s így Martonvásár községen kívül ehhez a körzeti földművesszövetkezethez Baracska, Gyúró, Kajászó és Tordas községek tartoznak, Martonvásár község kiskereskedelmi áruforgalma ar utóbbi három évben a következőképpen alakult:*55 156
