Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
tásában az állami iskola keretében részt vesz a ref. népiskola felső tagozatának tanítója is.”182 A VII. és VIII. osztály az 1946—47-es tanévben a ref. iskola egyik tantermében kapott helyet. Ezt a két osztályt Taba István ref. tanító oktatta. Az együttes működésében nézeteltérés nem merült fel. Október I5-én új nevelőt helyeztek Kislángra. Az idehelyezett nevelő levélben kérte a kislángi iskola gazgatóját, hogy segítsen megoldani a felmerülő lakásproblémáját. A községben akkor is igen komoly nehézségeket okozott a lakáshiány. Az idehelyezett nevelő házaspár nem is tudta elfoglalni állását. (Papp Pál Dénes és felesége).183 Október hónapban került sor az iskola tatarozására. Erre az alkalomra a tanfelügyelő 8 napos tanítási szünetet engedélyezett.184 1947 tavaszán új színfolttal gazdagodott a kislángi tanulók iskolán kívüli élete. Az úttörő-mozgalom kezdi bontogatni szárnyait. Az úttörő-mozgalom szervezésével Taba István és Abszenger Aida nevelőket bízták meg.185 1947 március 20-án a kislángi általános iskola helyzete a következő volt. Az iskolában 12 nevelő működött. Abszenger Aida, Baranyai József, Dezső Jánosné, Magyar Alice, özv. Molnár Gyuláné, Szabó Erzsébet, Szabó Rácz Jánosné, Schleicher Eleonóra, Taba István, Tóth Ignác, Tóth Ignácné, Török Etelka. A tanulók száma összesen 475 volt. Olyan nevelő is volt, aki a felső és alsó tagozatban egyaránt tanított. A pedagógusok lakáshelyzetének súlyossága derül ki abból, hogy csak olyan nőtlen férfi nevelőre volt szükség, akinek különösebb lakásigénye nem volt. A lakáshiány miatt családos nevelőt nem lehetett elhelyezni Kislángon.186 Az iskola külső rendjén még mindig meglátszottak a háború okozta sérülések. A négytantermes iskolában az addig kiutalt segélyből (2500 Ft) sikerült rendbehozatni három tantermet. Az iskola, valamint a ref. iskola használható állapotban voltak.187 A hiányos felszerelés azonban még mindig akadályozta az oktatás színvonalának emelését. A testnevelés eredményes tanításához szükséges felszerelés, pl. teljes egészében hiányzik. Sem tanterem, sem pedig sportpálya nem állt a tanulók rendelkezésére. Semmiféle sporteszköz nem volt. Szakos nevelő sem működött Kislángon.188 A nevelők mindjobban bekapcsolódtak az iskolán kívüli népművelés munkájába. A községben az iskolán kívüli népművelés irányítása a szabadművelődési ügyvezető feladata volt. Ezt a feladatkört pedagógusok látták el. Először Taba István, majd 1947 november 24-én Fejér vármegye szabadművelődési felügyelője Horváth Kálmán tanítót bízta meg az ügyek intézésével.189 A Szabadművelődési Tanács szervezi Kislángon az iskolán kívüli népművelést. 1947 novemberében a közművelődési tanfolyam beindítása nem sikerült, mert kevés volt a jelent-63