Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
tanerőhiánnyal küzdöttek. A tanerőhiány jellemző adata az, hogy 1930-ban nyolc tanító működött Kislángon, a tanulók száma pedig 520 volt. Egy tanítóra 65 tanuló jutott, beleértve az igazgatót is. Az 520 tanuló 6 tanteremben tanult. Égetően fontossá vált új iskola építése. 1930-ban épült az István utcában egy két tantermes iskola, és ■egy tanítói lakás. 1920-tól 1945-ig a következő nevelők tanítottak Kislángon: Balogh Ágnes, Baranyai József, Bartalos Károly, Borbély Kálmán, Decker Krisztina, Decker Margit, Köss Etelka, Molnár Győzőné, Molnár Margit, Pappné Kiss Erzsébet, Schekolin Ferenc, Szanyi Ernőné, Tóth Ignác, Tóth Ignácné, Vibirál István, Müller Sándor.172 Az iskolán kívüli népművelést az ellenforradalmi időszakban elsősorban a pedagógusok végezték. Az egyház és az egyházi jellegű szervezetek azonban komoly befolyást gyakoroltak az iskolán kívüli népművelésre. A haladószellemű ifjúság elsősorban az Iparoskörbe tömörült, és ott végzett kulturális tevékenységet. Sokan voltak az egyházi jellegű KÁLÓT egyesületben is. Más szervezkedési lehetőség nem állt a fiatalok rendelkezésére. A KALOT-ban tömörülő fiatalok nagy része nem azért csatlakozott ehhez a szervezeti formához, mert gondolkodásában az egyházi világfelfogás jelentős szerepet játszott, hanem azért, mert kulturális igényei voltak. Ezek kielégítésére nem állt rendelkezésre semmilyen más legális szervezet. Ezt az is bizonyítja, hogy később 1945 után az egyházi jellegtől mentes ifjúsági szervezetekben, amelyek már demokratikus szervezetek voltak, ugyanezek a fiatalok vettek részt. Ezek a fiatalok voltak szervezői, irányítói az új szervezeteknek. (EPOSZ, MADISZ). A KALOT-ban tömörülő fiatalok több színdarabot, műsoros estet rendeztek a háború előtti években. A Levente Egylet militarista jellegénél fogva sem volt alkalmas arra, hogy az ifjúságot haladó szellemben nevelje. Kötelező, erőszakos voltánál fogva az ifjúság gyűlölte ezt a szervezetet, és lehetőleg nem végzett ezen félül semmilyen kulturális tevékenységet. Nagyon sokan felismerték azt, hogy ennek az egyletnek a célja kizárólag az ifjúság katonai és erkölcsi felkészítése a háborúra. így aztán később a fasiszta jellegűvé vált egylet nem lehetett népszerű Kislángon sem. Az említett szervezeteken kívül még más, gazdasági jellegű szervezetek is működtek Kislángon.178 AZ ISKOLÁN KÍVÜLI NÉPMŰVELÉS ÉS AZ ISKOLA 1945-TÖL 1956-IG A II. világháború súlyos károkat okozott Kislángon. Komoly károkat szenvedtek az iskolák is. A négytantermes iskolánál szinte hasz61
