Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
1912 március 12-én államosították a róm. kát. iskolát. Kisláng ekkor az önálló községgé való alakulás küszöbén állt. Az iskolát az uradalom már nem tartotta fenn, annak fenntartása teljes egészében a kát. egyház kötelessége lett volna. Az egyházközség nem akart akkora anyagi áldozatot hozni az iskola fenntartásáért, ezért inkább átengedte az államnak. Az egyházközség vezetősége tisztában volt azzal, hogy az adott rendszerben az egyház befolyása továbbra is érvényesülni fog a népoktatás területén.169 Az első világháborút megelőző években a puszta lakossága egyre szaporodott. A háborús konjunktúra, amely jellemezte ezt az időt, bizonyos mértékig nagyobb lehetőséget biztosított a kisparaszti árutermeléshez. Bár a telepesek helyzetét még súlyossá tette a tartozás, amelyet minden évben fizetni kellett az Agrár Banknak, valamint a rossz lakásviszonyok, mégis bizonyos mértékig kedvezőbb körülmények között éltek, mint a környező uradalmak cselédházaiban. Ez a könnyebbség vonzólag hatott a környéken élő puszták népére. A lakosság számának emelkedését az iskola anyakönyveiben talált adatok mutatják. Az 1911—12-es tanévben 360 tanulója volt az iskolának, míg 1912—1913-ban 407. Ez a szám már meglehetősen magas ahhoz képest, hogy összesen csak 6 tanteremmel rendelkezett a két iskola. E két oktatási évben a következő nevelők tanítottak: Brunkala Ilona, Kiss József, Knapp Kálmán, Müller Sándor, Nikola Ferenc.170 Az I. világháború idején Kislángon is súlyossá vált a helyzet. A férfi lakosság nagy részét behívták katonának. A pedagógusok közül is többen teljesítettek katonai szolgálatot. Közülük hárman áldozatai lettek a háborúnak: Knapp Kálmán, Molnár Imre, Nikola Ferenc. A háború alatt és után nagy nevelőhiánnyal küzdött az iskola. 1918 március 1-én Székely József és Székely Józsefné nevelők kerültek Kislángra, de csak ugyanaz év augusztus 30-ig tartózkodtak a községben. A Tanácsköztársaság megszületésekor a kislángi iskolában is érvényre jutottak azok az intékedések, melyeket a tanácskormány hozott a közoktatással kapcsolatban. Több forradalmi parancs látott napvilágot az ingyenes népoktatásra vonatkozólag. A Tanácsköztársaság bukása miatt ezeknek teljes megvalósítása nem sikerült. A Tanácsköztársaságot követő Szakszervezeti Kormány, majd a nyílt ellenforradalom megszüntette azokat a haladó intézkedéseket, melyeket a Tanácsköztársaság hozott a közoktatás területén.171 A 25 éves ellenforradalmi időszak alatt Kislángon a közoktatás területén nem volt tapasztalható különösebb fejlődés. A Horthy-rendszer kultúrpolitikája akadályozta a népművelés egészséges fejlődését. Az egyházi befolyás az állami iskolában továbbra is érvényesült. Akadályozta az egységes nevelést az, hogy egy felekezeti iskola külön működött. Az iskolák 60
