Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)

Előszó

_L

•. t-ELŐSZÓ

Egy Fejér megyei község ötven éves története tárul az olvasó elé e könyv oldalairól, ötven év története, mely már történelem, de egyben olyan ötven év is, melyet a mai kor írója és olvasója még igen jól beláthat, melyet részben átélt. A könyv íróinak éppen e sajátosság miatt nehezebb dolguk volt az anyag összeállításában, mert a szokásos monográfiáktól eltérően rövidebb időegyeségben kellett írniok, és kellő történelmi hátteret kellett biztosítaniok az írásnak úgy, hogy egész Fejér megye történelmének szerves részeként álljon Kisláng 50 éve az olvasó elé.

Az öncélú főúri számításból, a főúri nyerészkedés kapzsi vágyából született Kisláng községgé, felnövése fájdalmas és szomorú erőlködés volt a kezdeti évtizedekben. A helyi földesurat mindenben támogató főúri kormányzat csalfa délibábot játszott a valamiben boldogságot és jobb életet kereső magyar parasztsággal. A nagybirtokos öncélúság egyik mozgatója volt, módozatokat keresni az Amerikába vándorló munkaerő viszszatartására, hiszen a nagybirtokokon veszedelmesen fogytán volt az olcsó munkaerő.

Találni kellett megoldásokat, valami reményt kelteni, valamivel megkötni a szegényparasztot,' a nincstelen cselédet. Egy kis föld a gyengébbik fajtából, égy kis házépítési segély, egy kis adókedvezmény — erre főn.ra,ínk mindig kaphatók voltak, hiszen a mosolygó főúri honatyáink apai jóságossága mögött ott bújt az üzlet, a nyereség, bankuzsora, a saját hasznukra megmentett munkaerő, és ez megért egy kis befektetést. Az ilyen megoldás, a jóságosság álarcában megbújó főúri cselvetés, az ilyen község alapítás vagy parcellázás nem egyedülálló a kizsákmányoló társadalomban, nem volt egyedülálló ez a módszer a feudál-kapitalista Magyarországon sem. Fejér megye feudális nagyurai, földbirtokosai a gyengébb földek árubabocsátá-T