Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)

1. Kisláng története

Mivel egy négyzetméternyi terület megépítése 29 Ft-foa került, így mind a község, mind a lakosok anyagi helyzetét megviselte volna, ésezért a járdaépítést több évre tervezték. 1949-ben csupán három km hosszú járdát kívántak építeni. A községben a felszabadulás óta kömolyabb méretű járdaépítést 1948-ig nem végeztek. A Fő és az István utcát még a felszabadulás előtt ellátták gyalogjáróval, sőt a Fő utcát ki is kövezték. Most a járdaépítésre a községi vezetőség 40 000 forintot szavazott meg.

Régi és nehezen megvalósítható terv volt az új kutak fúrása. A községnek kevés egészséges és tiszta vízzel rendelkező kútja volt. Az orvos többször szót emelt emiatt, és artézi kutak megépítését javasolta. Ekkor öt mélyfúrású kút létesítését határozták el.

Elkezdődött a Szabadbattyán—Tác—Soponya—Kisláng községeket érintő mezőgazdasági vasút építése is. A kislángi lakosok az építést igen lassúnak tartották, ezért a község kis vasútállomásának félépítéséhez 50 000 forintot ajánlottak fel.

Tervezték még, hogy bekerítik és rendezik a vásárteret, új tűzoltófelszerelést vásárolnak, felépítik a téglaégetőt és szaporítják a méhlegelőket.140

A negyvenes évek végére több házzal, sőt teleppel bővült a falu. 1949 elején egy képviselőtestületi gyűlésen megállapították a község belterületét. Eszerint az 1—1484. házszám alatt fekvő ingatlanok — Fő utca, Vörösmarty, Sándor, István, Űri, Kossuth Lajos, Petőfi, Újtelep, Bánya, Közép és Ödön utca, valamint a felszabadulás óta az Újteleppel szemben eső 1418—1484. hsz. alatt fekvő úgynevezett Ödöni felső dűlő tartozott még a belterülethez. Ekkor adták a nevét az újonnan épülő Béke és Szabadságharcos utcáknak is.141

A községben az 1949. évi népszámlálás idején 3938 főt írtak össze. Ebben az időben érte el a község a legnagyobb lélekszámot, amely azóta az elvándorlás következtében egyre csökkent. A földosztás és házhelyparcellázás után bizonyos mérvű határrendezésre is sor került. Üj dűlőutakat nyitottak, többek között az Űri utca déli felén, a legelő szélén, ahol az új parcellázás volt. Ez az út az ödöni földek felé vezetett. Űj dűlőutat nyitottak az Űri utca északi felének folytatásában, majd a Radicsaá dűlőben mérteik ki 2 öl széles utat, visszaállították a régi Herpahalom utat is.142 1950 január 10-én megváltoztatták a legtöbb utca nevét, és ugyanekkor Rajna János személyében új községi bírót választottak, aki tisztségét a Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának megalakulásáig, 1950 október 26-ig viselte.143 A tanácsválasztás napján 81 tanácstagot és 41 póttagot választottak a községi lakosok. Az alakuló ülésen megjelent Győrök Ferenc, a megyei tanács vb. tagja, valamint Sándor István, a járási tanács vb elnöke. A Füg58