Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
______ _ Andorné követelését először a kálózlak utasították el azzal, hogy a bérelt birtokot 33 volt ödönpusztai gazdasági cselédnek juttatták, sőt. a puszta körül elterülő földterületekből 30 kálozi családnak is juttattak. Ugyancsak a káloziak osztották el a mezőgazdasági felszerelést is, mégpedig legnagyobb részét a gazdaság cselédeinek adták. A vetésterület után járó vetőmag- és egyéb térítést még 1945 őszén holdanként 400 pengős búzaárban szedték be. Akkor azonban Honigné tartózkodási helyéről nem tudtak, a beszedett pénzt a községi pénztárban letétbe helyezték. Közben jelentkezett Honigné megbízottja, aki a pénzt keveselte és nem fogadta el. Az infláció következtében az összeg megsemmisült, és ezért a Községi Földigénylő Bizottságot nem is terheli felelősség. 1947 március 25-én Kislángon az UFOSZ és a községi elöljáróság tart ülést, ahol Honigné igényét elutasítják. Helytelennek tartották,, hogy ismét szervezi a gazdaságot, mivel földet számára nem is juttattak, így az élő és holt felszereléshez sincs joga. Az UFOSZ vezetősége szerint a vetésterület utáni követelése sem jogos. A vetések elpusztultak, ismeretes, hogy azon területen nagy tankcsaták zajlottak le, és tele voltak lövészárkokkal, aknazárakkal, tüzérségi lövedékekkel. A kislángi Községi Földigénylő Bizottságnak szinte megoldhatatlan problémát jelentett egyes helyeken a kiosztás, mert a termés betakarításától is féltek az emberek. Valóban, a kaszálás, szántás, aratás alkalmával egymást érték a szerencsétlenségek. A Községi Földigénylő Bizottság 1945-ben katasztrális holdanként csupán 50 kg gabona befizetését követelte, amelyeket az özvegyek, árvák és más falusi ellátatlanok élelmezésére fordítottak. A KFB akkori vezetői a rendelettel sem voltak tisztában, a kiosztásról pontatlan, hevenyészett névsort készítettek, mert nem gondolták akkor, hogy azokért a vetésekért, amelyeket gazdáik elhagytak, s amelynek még használható részét a dolgozók életük kockáztatásával megmentettek a saját vagy a község ellátása érdekében, később még jön, aki követelőzik. Az UFOSZ helyi vezetősége tiltakozott az ellen, hogy azokat az embereket zaklassák most, akik a legnehezebb időben álltak helyt, és amikor értékálló pénz van, de az aszály miatt az új gazdáknak nincs értékesíthető terménye.1*8 A közigazgatás újjászervezése már a Nemzeti Bizottság megalakításával elkezdődött. A megyei Nemzeti Bizottság körlevele április 27-én jelezte, hogy újjá kell választani a képviselőtestületeket. Addig azonban a régi községi elöljáróság intézte a község ügyeit. 1945 április végén Perényi István jegyző vezette a község közigazgatási teendőit, Szabó Béla írnok, Pók Sándor, Vass István, Pataki Géza, Rajna Károly, Fülöp Dénes, Papp József díjnokok és alkalmazottak segítségével. 1945 május 5-én a Nemzeti Bizottság községi vezetőjegyző választást 40
