Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
gazdasági célokat szolgáló épületek anyagát szállították Kislángra, ami a soponyai Községi Földigénylő Bizottság tudomására jutott, és ezért erélyesen figyelmeztette a kislángi elöljáróságot, hogy a megismétlődő hasonló eseteket gátolja meg.92 1945 nyarán a kielégítetlen földigénylők panasszal árasztják el a hatóságokat. Jogos kérelmet nyújtott be Vörösmarty Ferenc, akinek földigényét a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége is támogatta, sőt igazolta, hogy Vörösmarty Ferenc, mint partizán részt vett a németek elleni küzdelemben, ezért a földreformtörvény 36. § 1. pontja értelmében 25 hold föld juttatására igényjogosult, és így kérelmét előnyben kell részesíteni. 1945 augusztus 18-án a Községi Földigénylő Bizottság válaszában úgy tájékoztatta a Partizánszövetséget, hogy még a kislángi jogos földigénylőket sem tudták földdel ellátni. Augusztus 22-én Székesfehérvárott jelentek meg a panaszosok a Megyei Földhivatal helyiségében, és keserűen kifakadtak a kislángi Földigénylő Bizottság juttatási módszere miatt. Szerintük a községben 60 többgyermekes és földműveléssel foglalkozó gazda van, akik földet nem kaptak. Ezzel szemben iparosokat, tisztviselőket részesítettek túlzott juttatásban. A Megyei Földhivatal az ügyet megvizsgálta, és kósza beszédből eredőnek minősítette a panaszt. A lényeg azonban az volt. hogy kielégítetlen maradt' a faluban mintegy 94 igényjogosult család, akik nem nézték jó szemmel azt, hogy dr. Hillinger János községi orvos 3, Magasföldi József ács 7 kh, 800 négyszögölet, Pataki József 3 kh 1200 négyszögöl szántóföldet kapott. A panaszosok szerint dr. Hillinger 10, Pataki József 10, Magasföldi József — aki egyben a Községi Földigénylő Bizottság tagja — 10 hold juttatásban részesült. A Megyei Földhivatal tekintetbe vette a panaszosok által előadott túlzásokat, de egyben figyelmeztette a kislángiakat, hogy a Megyei Földbirtokrendező Tanács rendelete szellemében járjanak el, és értelmiségi foglalkozásúaknak egyáltalán ne juttassanak földet, továbbá az iparosok közül is csak azokat részesítsék juttatásban, akik a múltban valamely uradalomban konvenciós iparosként állottak alkalmazásban, valamint azokat az iparosokat, akik 1945 előtt is rendszeresen foglalkoztak mezőgazdasági munkával. Számukra az átlagos juttatásnál, amely Kislángon 3 kh — kevesebb földingatlan adható.93 Ugyancsak augusztusban kéri Filor Ferenc a Megyei Földbirtokrendező Tanácsot, hogy a juttatott 10 magyar hold nagyságú területét egészítse ki 15 kát. holdra, mert neki megfelelő gazdasági berendezése és felszerelése van. Elmondja, hogy 1945 előtt 84 magyar hold földet művelt meg, amelyből másfél hold volt a tulajdona, a többit pedig bérletképpen használta. A háború alatt ugyan az állatok egy részét elveszítette, megmaradt két lova és két tehene. Két fia van, de „egyik sem kapott egy barázda földet sem”, holott mindketten 5—5 kh-ra jogosultak. Az igásállatokat 38
