Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
műszaki alakulatok fel nem szedik. A helybeli katonai parancsnok a Polgárdiban székelő parancsnoksággal karöltve az utak helyrehozatalán fáradozott. Ekkor az igavonó állatok 50%-a még megtalálható a kislángi gazdáknál, csak a sertés- és baromfiállomány, valamint a tavaszi vetőmagkészlet semmisült meg.81 Néhány nap múltán, március 21-én a szovjet csapatok véglegesen felszabadították Kislángot. Az új élet megindításának megértek a feltételei. A lakosoknak nem kellett többé a német bevonulástól rettegni, megkezdődhetett a nyugodt újjáépítő munka. A község már április 9-én jelezte az alispánnak, hogy segítséget kér, mindenekelőtt élelmiszert, takarmányt, sót, petróleumot, ruhát és lábbelifélét a lakosok számára. Gabona ugyan található a gazdáknál, mintegy 150 mázsa, de megőrölni nem lehet, mert a malmot leszerelték, máshová szállítani pedig igásfogat hiányában nem lehet, mert időközben az igásállatok száma, a hadiesemények előttihez viszonyítva, 20%-ra csappant. Szükséget látnak a hadbavonultak hozzátartozói, mintegy 500 család, akik 1944 december 1. óta hadisegély kifizetésében nem részesültek.82 Április 9-én a lakosság 60%-a tért vissza, a hónap végén pedig 3430 fő élt már a faluban. A lakosság nagy anyagi károkat szenvedett, a község 780 lakóházából teljesen lakhatatlan 26 ház, kijavítható sérüléseket szenvedett 260. Állatállománya is kevés maradt. 186 darab jórészt leromlott ló, 50 db csikó, 42 db ökör, 28 db tinó, 147 db tehén, 19 db üsző. 12 db borjú, 9 db sertés, 21 süldő, 201 db malac, 1 db szamár, 30 darab kacsa, 180 tyúk maradt meg a hadiesemények után. Kevés a liszt a lakosságnál (mindössze 50 mázsára becsülték április végén a faluban feltalálható lisztkészletet), zsír pedig csak 25 mázsa volt. A faluban az aratásig 2209 fő ellátása volt biztosítva, részben ellátott 398 személy, ellátatlan, és azonnali élelmiszersegélyre szorult 823 fő.83 Kisláng szorult helyzetével a megye központjában, Székesfehérvárott is tisztában voltak. Április 13-án a közigazgatás első vezetője a legfontosabb teendők elvégzésére hívta fel a kislángi elöljáróság figyelmét. Mindenekelőtt a rendőrség felállítását sürgette, akiket polgári egyénekből verbuváltak. Megkülönböztető jelzésük a balkaron viselt 12 cm vastagságú nemzeti színű karszalag volt. Ugyancsak fontos teendőnek szabták meg a földigénylési eljárás lefolytatását, amelyet az április elején megalakított Községi Földigénylő Bizottságnak kellett elvégeznie. A tavaszi munkák megkezdése miatt is fontos volt az elhagyott uradalmi földek kiosztása. A közélelmezésről a községnek egyelőre magának kellett gondoskodnia, a vármegyének nem állott módjában zsírt, cukrot, sót, petróleumot küldeni Kislángra. Egyik legsürgősebb teendőnek jelölte meg a községi Nemzeti Bizottság megalakítását, amelynek a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt pártnak — Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, 3* 35
