Pesti János: Pintér Károly életútja – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 24. (Székesfehérvár, 1963)
A földkerekség első ipari hatalmának szerepét elvesztő gyarmati imperialista Angliában kibontakozott az új tradeunionizmus. A betanított munkások mellett — ha gyakorlatilag jelentős változást nem hozott is — megkezdődött a szakképzetlen munkások szakszervezetekbe tömörítése. Az alig megszületett egységes Németország elkezdte Afrika gyarmatosítását. Folytatódott a munkásosztály számbeli növekedése, fokozódott koncentráltsága. A W. Liebknecht és A. Bebel vezette Szocialista Munkáspárt gothai programja közvetlen célként jelölte meg a demokratikus szabadságjogok és munkásvédő törvények kivívását. Oroszországban a meghasonlott narodnyikok — a „nép közé járás” helyett — II. Sándor cár meggyilkolását készítették elő. Hazánkban ekkor — a környező államok helyzetéhez hasonlóan — az önálló, szocialista tömegpárt megteremtése volt a legfontosabb feladat. Székesfehérvár a tárgyalt időszak kezdetén — a kevés helyi munka és a jelentős létszámú szakemberállomány miatt — a főváros tartaléka volt. Megkezdődött ugyan helyben is az állami építkezés, a napszám 1895 tavaszán 70—80 krajczár, nyáron 1 korona 20—40 krajczár, télen pedig 50—60 krajczárt lehetett keresni. A gazdasági helyzet mégsem v^’t kielégítő. A helyi sajtó dologházak felállításának javaslatával foglalkozott', hogy azt a látszatot keltse, komolyan törekszenek a problémák megoldására. A város vezetői az előző évben — 1879 — itt megrendezett országos iparkiállítás adatait elemezték. Az Olaj utcában pedig* Pintér József kocsis arról töprengett, mi lesz majd a legkisebb, ötödik gyermekéből, ha egészségesen felnő. A szegénység ellenére családját becsülettel fölnevelte. Az elemi iskola hat osztályát kifogástalanul elvégezte mind az öt gyerek. Utána a két lány varrni tanult, a három fiú kőműves lett. Károly a helybeli Rózsás Ferenc mesterhez került. Inasként 1893. augusztus 3-tól 1896. augusztus 9-ig tanulta a kőműves szakmát. A mesterségben tanúsított előhaladása — bizonyítványa igazolja — jó volt. A szakma fogásaira Hollósa István — a cég alkalmazottja, a fiatal gyerek gondozó mestere — képezte ki. A milleniumi ünnepségek talmi ragyogása idején (1896) — amikor a székesfehérvári ipartestület** Pintér Károly bizonyítványát kiállította — megyénkből feltűnően sok volt a kivándorló.2 Székesfehérvárról is elköltözött 95 család. De a város lakóinak száma lényegében nem változott, mert a távozó 67 munkásesalád helyére 64 másik munkáscsalád költözött. A munkáskérdés — mint probléma — Székesfehérvárott 1897-ben * A ház a n. világháború alatt megsemmisült. »* Az Ipartestület 1884. dec. 14-én alakult, a városháza nagytermében. 6
