Pesti János: Pintér Károly életútja – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 24. (Székesfehérvár, 1963)

emlékének forradalmi idézése, szimpatizálás a vasutasok országos sztrájkjával, a május 1-i nyilvános népgyűlés, az ácsok — Székesfehérvárott időben leghosszabb — küzdelmének segítése meghaladta a hatóságok türelmének fokát. Június 11-én ugyan szabadlábra helyezték, de 16-tól augusztus 10-ig újra előzetes letartóztatásba, vizsgálati fogságba került. Osztály- és valláselleni izgatás címén június 22-én ültették a vádlottak padjára. Pintér a tárgyalás folyamán is szocialistának vallotta magát. A bíróság egy havi fogházra és 40 korona pénzbüntetésre ítélte.51 Behajthatatlanság esetén további 3 napi fogházbüntetéssel helyettesíthető 60 korona pénzbüntetéssel fenyegették.52 Súlyosbító körülménynek tekintették, hogy „vallás elleni vétség miatt már büntetve volt, és hogy ő a törvényszék területén ismert izgató, aki — bár nem jogerősen — már többször izgatás miatt elítéltetett.”83

A budapesti királyi ítélőtábla a székesfehérvári törvényszék ítéletét nem hagyta jóvá, „mivel a vádlott nem valamely nemzetiség, vagy hitfelekezet elleni gyűlöletre izgatott, hanem a munkások szervezkedésénél a vallás és nemzetiségi különbségekre való tekintet mellőzését hangoztatta, ez a tette bűncselekményt nem képez.’”'

Különösen nem tekintette az ítélőtábla bűncselekménynek azt, hogy Pintér — a székesfehérvári törvényszék szerint — „a vallás és nemzetiség elhagyására” hívta fel a jelenlévőket. A társadalmi rend rothadására vonatkozó kifejezéseit pedig — bár látták, hogy a tőkét és a munkadókat érintette — túlzott magabiztossággal minden értelmet nélkülöző saólamnak tekintették.

„Mert csak tetszés szerinti magyarázat mellett lehetne olyan értelmet tulajdonítani ezeknek a kifejezéseknek, amelyekből a vádlott célzata felismerhető volna. Már pedig a gyűlölködésre való felkeltéshez olyan világos szavak és kifejezések kívántainak, amelyeknek tartalma a célzat tekintetében — különösen azok előtt, akikhez a beszéd intéztetett — kétség nem férhet. Megsértette tehát a törvényt a királyi törvényszék...”® amikor Pintér 1904. május 24-i beszéde miatt ítéletet hozott.

Pintér vizsgálati fogsága — elméletileg — augusztus 10-én megszűnt. A székesfehérvári szabadságszobornál március 13-án tartott beszéde miatt azonban a királyi ügyészség ismét külön perbe fogta. Előzetes letartóztatása ebben az ügyben augusztus 10-én kezdődött, a tárgyalásra pedig szeptember 6-án került sor. A jogerős ítélet napjától számított 6 hónap államfogházra és 15 nap alatt lefizethető — behajthatatlanság esetén további 10 napi államfogházra átváltoztatható — 200 korona mellékbüntetésre ítélték.85

Pintér a főtárgyalás folyamán — többek között — arról beszélt, milyen jelentést és jelentőséget tulajdonít a vádfelhívás súlypontját képező

29