Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
is foglalkozott, volt 25 hold gyümölcsösük és 15 hold szőlőjük is.=ÍH 1952 utáni években a vezetőség fő faladatának tekinti, hogy gazdaságilag megerősítse a termelőszövetkezetet. Ezért több belépőt a Béke Termelőszövetkezetbe már nem fogadtak. Amikor az 1956-os ellenforradalom eseményei a falut feizaklatták, a termelőszövetkezet vezetősége és tagsága a vagyonát megvédte és nem oszlott fel a zavaros időszakban. A termelőszövetkezet feloszlására csak a december 17-i közgyűlés után került sor. Ezen a viharos Közgyűlésén a termelőszövetkezeti parasztságnak az a része győzött, akikben még erős volt a vágyakozás az egyéni parasztgazdaság után. A termelőszövetkezet vezetősége és a felsőbb szervek a tagság akaratának ellent nem állottak, és beleegyeztek a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet feloszlatásába. A tagság a közös vagyon szétosztására tizes bizottságot hozott létre, amely a termelőszövetkezet vagyona felett rendelkezett és az elosztást irányította. A termelőszövetkezet feloszlását követő időben a volt tagok egy töredéke Borsányi Imre, a volt Béke Termelőszövetkezet1 elnöke vezetésével újra szervezkedésbe kezdtek. Harcos' hangulatban folyt le az alakuló közgyűlés, és 1957. január első napjaiban 28 taggal ismét dolgozni kezdett a Kossuth Termelőszövetkezet- A szervezés munkájában különösen kitűntek a volt Béke Termelőszövetkezet vezetői, de egyszerű tagjai is, mint például Takács Ferenc és1 felesége, Mizerák Ferenc és felesége, valamint Kálmán Imréné. Ugyanekkor a rebecpusztaiak is öszszefogtak és újraalakították a termelőszövetkezetet, amely Petőfi Termelőszövetkezet néven 1957. februárjában kezdte meg működését. A rebecpusztai termelőszövetkezetnek Cseke József lett az elnöke, majd Németh Kálmán követte. A falu lakosága szocialista útra 1959. márciusában lépett, amikor az egész falu egyéni parasztsága a termelőszövetkezeti életet választotta. A parasztság meggyőzése nem ment egészen simán, igen sok előítéletet, félelme^ kellett az agitátoroknak eioszlatniok, míg megszülethetett a termelőszövetkezeti falu. Az egyéni gazdák közül legtöbben a működő két termelőszövetkezetbe kérték felvételüket, majd a két gazdasági egység Vörös Csillag néven egyesült.203 A parasztság másik része Haladás néven alakított termelőszövetkezetet, melynek az élére a Rebec pusztán működő TSZ egykori elnöke Németh Kálmán állott. A Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 77 taggal kezdte meg közös munkáját, 744 katasztrális hold földön. A Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 261 taggal 2371 katasztrális hold földön gazdálkodott. A Vörös Csillag MTSZ gazdaságilag jóval erősebb volt, (mint a Haladás, több volt a földja, állatállománya és gazdaságii felszerelésekkel is jobban volt ellátva. 1960. tavaszán a Haladás tsz-nek mindössze 8 szarvasmarhája volt, azonkívül 80; sertés, 31 ló és 222 juh alkotta; a közös állatállományt. Ezzel szemben a Vörös Csillag MTSZ-nek 164 szarvasmarhája, 669 sertése, azonkívül 57 ló, 428 juh állott rendelkezésére.204 A gazdasági szervező 47
