Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
kh-ra becsülté-k az aknák miatt művelhetetlen területet.1” Nem v olt biztató a terméskilátás sem. Május 18-én jégeső verte el a pélpusztai földek termését, ahol átlagosan 50 %-os, sőt néhol 75 %-os kár is keletkezett a búzavetésekben, majd a tavaszi és nyári szárazság a takarmány termesztést akadályozta.1’" A községi földigénylő bizottság figyelme kiterjedt az uradalmi épületek és felszerelések juttatására is. A bizottság megalakulásáig azonban tetemes.kár keletkezett, mert az uradalom mezőgazdasági felszerelésére sokan igényt tartottak! a juttatottak közül és azokat törvényes eljárás nélkül vették birtokukba. Rebec pusztáról naponta tűntek el gazdasági gépek, szerszámok és egyéb felszerelések, igen sok esetben azokat megrongálták. „Vetőgépekből, lajtkocsikból, sertésszállító kocsikból széjjélhordták a kerekeket.167 Ezután ezeket a gépeket a szabad ég alatt hagyták. A gazdasági épületekbe beesett az eső, hasonlóan a pélpusztai állapotokhoz, ahol a volt uradalmi főtiszti lakás több akna és tüzérségi lövedék találatot kapott és kijavítására nem került; sor, sőt szétszedték a fürdőszobát, a bútorzatot és a ház ablakait is.1” Aránylag gyorsan kijavítható és használható állapotú volt a Rebec pusztai uradalmi ház, amelyben 10 szoba volt.163 1945. tavaszán a földigénylő bizottság megalakulása után létrejöttek azok a népi szervek, amelyek a demokratikus átalakulást eredményesen valósították meg a közigazgatás területén. A parasztság, azon belül a szegényparasztság politikai szervezetei épültek ki a leggyorsabban: a nemzeti parasztpárt június 2-án már működött. Elnöke Kovács József szabadhídvégi lakos volt- Június 9-én a kisgazdapárt alakult meg, 13-án pedig a magyar kommunista párt szabadhídvégi szervezetének működését veszi tudomásul a tabi járás főjegyzője. A megalakult pártok az eddig politikailag iskolázatlan lakosok között fejtették ki tevékenységüket. A demokratikus átalakulás első nagy vívmányával, a földosztással a pártok egyetértettek, közösen munkálkodtak annak gyors befejezésén. Június 9-én megalakult a nemzeti bizottság szabadhídvégi szervezete, amelyben a demokratikus pártok képviselői vettek részt,17’ mégpedig 4 kisgazdapárti, 4 szociáldemokrata, 4 polgári demokrata, 4 parasztpárti Váti György, Mifcula Lajos, Újvári Ferenc és Kovács József és 4 kommunista Bessenyei Gábor, Bóta János, Tóth Imre, Gorda Károly részvételével.171 A kormány 1945. nyarán elrendelte a községi képviselőtestületek újraválasztását. Szabadhídvégen augusztus 15-én ültek össze a demokratikus pártok és a képviselőtestületbe tagokat küldtek. 11 tagsági helyet a kisgazdapárt, 4 helyet a kommunisták, 3-t a parasztpártiak, 2-t a polgári demokraták töltöttek be. Póttagot küldenek a kisgazdák, a kommunisták, és az újjászervezett testület demokratikus irányban kezdte meg működését.172 Boross Jenő vezetőjegyző továbbra is megtartotta 1945 előtti beosztását, az új képviselőtestületet munkájában támogatta. A községi bíró Kajári Lajos, a helyettes bíró ifj. Kerti József lett. Pénztáros Szabó Ferenc, közgyám Pédl Nándor, majd négy esküdt, ifjabb Toldi József, 41
