Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
Szabadh id végen 12, Pélpusztán 5 tagú polgárőrséget szerveztek.1'5 Számbavették a lakosság rendelkezésére álló élelmiszer tartalékokat. 1945. április végén a községben 1968 főnyi lakos élt és 350 q búza, 100 q mák állott a rendelkezésre. A háborús események következtében megsérült a lakóházak 80 %-a, de csak 5 % volt ebből romos és lakhatatlan. Összesen 14 lakóház volt használhatatlan.150 Megsemmisült viszont két kereskedő üzlet teljes árukészlete, a község összes sertés és baromfiállománya.1-’7 Hasonló kárt szenvedett a péli és rebeci uradalom, állatállományban és gazdasági felszerelésben egyaránt. Sürgős feladatként jelentkezett a tavaszi mezőgazdasági munka megindítása. Ez azonban több nehézségbe ütközött. A hadiesemények folytán a szántóföldekből mintegy 500 katasztrális holdat aknásítottak el, b az aknákat a tavaszi munkák megkezdéséig nem szedték fel. Kevés az igaerő is. Mindössze 64 leromlott lovat tudtak alkalmazni a tavaszi munkáknál.15'1 Napirenden volt a nagybirtok felosztása] és a földműves nép földhöz juttatása. A földosztás; gyakorlati lebonyolítása közvetlenül a lakosság visszatelepítése után megkezdődött, melyre az ideiglenes kormány utasítást adott. A földművelésügyi minisztérium felhívást intézett a magyar falvak lakosságához: —■ „Ez a háború nemcsak pusztítást és gyászt hozott számunkra, hanem szabadságot és reményt sorsunk jobbraíordulására”. — Most megvalósulhat a magyar parasztság évszázados álma, a földet birtokába veheti jogos tulajdonosa, a nép. A magyar föld új barázdáiból az új élet tekinthet a község népére, de mindezek áldozatos munkát kívánnak.159 Szabadhídvég népe alig ocsúdott fel a háború okozta szenvedésekből, az új világ követelménye előtt állt. A földreform végrehajtására községi földigénylő bizottság alakult, amelynek elnöke a kommunista Tóth Imre volt, tagjai ifj. Csib-ráki József, Varga József, Kiss József voltak- A bizottság munkához látott. Somogy vármegye alispánja mégis úgy látja, hogy Szabadhídvégen a földosztás vontatottan halad.109 A bizottság igénybe vette Montenuovo Nándor herceg németbolyi lakos szabadhídvégi uradalmát, melynek területe 4182 katasztrális hold volt,101 és a zürichi banktársaság 600 kb földjét. A bizottság a földet 1945. nyarán jórészt felosztotta. A rebeci és péli uradalmakból 78 szabadhídvégi családnak 503, 77 péli családnak 810, 61 családnak Nándor és Rebecpusztán 588 kh földet juttatott.102 A községi földigénylő bizottság a tartalékföldekből biztosította a pótigényeket is. 1946. október 2-án készült kimutatás szerint 250 földhöz juttatott van a közigazgatás területén.103 A kiosztott földeken a lehetőséghez mérten megindult a munka is. Május 31-én a község szántóterületének kétharmad része megműveletlen állapotban volt. 1944 őszén 2706 kh földet sikerült elvetni őszi gabonával, 3543 kh várt megművelésre.10"1 Ennek fő oka természetesen az igaerő hiánya volt, de lehetetlen volt azokon á területeken végezni a munkát, amelyet a hadiesemények folytán aknásítottak el. Még 1946 őszén is volt aknásított terület a község határában, Máriamajorban, ahol kb. 20 40
