Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
leti lakott helyek lakosságára és a hadbavonultak hozzátartozóira. Az ura-, dalmakban lévő idénymunkások sorsa elképesztő. 1943 nyarán a Csanád megyei Apátíalváról a Nándor-majori bérgazdaságban dolgoztak summások. Sorsuk elviselhetetlen, ezért megszöktek. A mezőgazdasági munkások levelet írtak Csanád vármegye alispánjához, aki a földművelésügyi miniszterhez azzal terjesztette fel levelüket, hogy hasonló panaszok minden községből érkeztek hozzá. Somogy vármegye gazdasági felügyelője az ügyben vizsgálatot folytatott Nándor-majorban. 29 Csanád megyei munkás maradt csak munkahelyén és helyzetük 'megvizsgálása után a gazdasági felügyelő megállapította, hogy a panaszos levélben foglaltak megfeleltek a valóságnak- A szabadhídvégi vezetőjegyzőhöz intézett levelükben a következőket írták az apátfalvi munkások: „tele vagyunk féreggel,... ott mosdunk, ahol a disznók fürödnek”. Kevés a fizetés is. Arról panaszkodtak, hogy felélik azt, amit egy hónapban kapnak. ,,... ebből a keresetből nem jut haza semmi, mert csak harminc pengő van egy hóra, és két mázsa búza. De azt is utólagosan fizetik ki”. Ruhájuk elszakadt, sokuknak nincs mit felvenni. Az uradalomban nem volt kinek panaszkodni, mert meg sem hallgatták könyörgő kérésüket. Keservesen kifakadtak, miért tekintik őket bűnösöknek, mert a bánásmód, az ellátás arra vall, hogy vétkesek ők és, bünhődniök kell. Azt írják, hogy ők szeretik a munkát, de többen megszöktek már; így a makóiak, magyarcsanádiak, földeákiak. Egy hónap óta egy fillért sem küldtek haza, ha valaki megbetegedett 8 pengőt vontak le tőle naponkint. A községbeli munkások sem nézték őket jó szemmel. Ha panaszkodtak nekik, azt vágták szemükbe, minek jöttek, van dolgos kéz a faluban elég.147 A SZOCIALISTA VISZONYOK GYŐZELME. 1945—1980 A szovjet hadsereg harcoló egységei 1944 december 3-án érték el a község határát és birtokukba vették a külterületi lakott helyeket is. A német haderő az: u. n. Margit védelmi vonalba makacs ellenállást tanúsított, így Somogy megye északi területén, valamint Fejér megye déli részeinek községei ostromállapotban voltak négy hónapon keresztül. Szahadhídvég és környéke 1944. december 3-tól 1945. március 22-ig hadműveleti terület volt, a község lakossága ezalatt két alkalommal, a hadműveletek súlyossága miatt a szomszédos1 községekbe távozott. A kitelepítés alkalmával magukkal vitték állataikat, ruhaneműiket is.14" A németek erőfeszítését, többszörös ellentámadását nem koronázta siker, 1945. január végén, február elején a Sió csatorna balpartjáig nyomultak előre, Sziabadhídvég községet tűz alatt tartották.14S A német ellentámadást a szívós és mélységben jól kiépített szovjet védelem felőrölte. A védekezésből támadásba átment szovjet hadsereg kiűzte a németeket megerősített 38
