Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
ben fából haranglábat építettek, amelybe egy harangot helyeztek el- A harangláb méreteire nézve inkább torony volt, melyet zsindellyel befedtek és fakorláttal vettek körül. A védekezésre ilyen módon is készülték, természetesen nem idegen néptől óvták, hanem a saját falubeli katolikus hívőktől, mert a század első felében gyakori a protestánsoktól a földesúrak és más helyi hatóságok által támogatott templomvisszaíoglalás. A városhídvégi reformátusoknak prédikátora 1747-ben Üllei István, iskolamesterük Szentpéteri Péter volt. Az iskolamester a vallási teendők mellett a református szülők gyermekeit tanította- Kis-Hídvégnek református prédikátora ugyanebben az évben Ozsai Péter, iskolamester Zsebők István. Ugyanakkor volt fából készített, fedett templomuk is. A templomhoz négy lábú haranglábat építettek 1738-ban. Ezt a haranglábat a kishídvégiek a tiltó rendelkezések ellenére állították fel, mert 1738. november 12-én a veszprémi egyházmegye kaitedrálisának esperese ünnepélyesen tiltakozott: a harangláb építése miatt, aki hivatkozott a pesti irányelvekre, amelyek megtiltották a protestánsoknak az olyan jellegű építkezést, amely vallásukat propagálja. Ugyancsak a pesti bizottság határozata ellenére emelték Város-Hídvégeri a haranglábat a református hívők.TM A református vallás majdnem a XVIII. század egészében megtúrt felekezet a Habsburg uralmat ideológiailag alátámasztó katolikus egyházzal szemben. A református hívők valójában az idegen uralom- és hazai képviselői ellen ,a nagybirtokosok és az uradalmak mindenható tiszttartói ellen tömörültek a vallás bástyái mögé. A falvakban az osztályallentét a nagyobbrészt azonos vagyonú jobbágyok, vagy szabad nincstelenek között nem jelentkezett erőteljesen. Az érdekazonosság, — a feudális kizsákmányolás — tartotta őket egy táborban, amelynek ideológiáját a református vallás tanai adták meg. A prédikátorok és iskolamesterek a néphez közelállók voltak, mert főleg a nép közül kerültek ki !azok.. Kiérdemelték a hívők bizalmát mindkét hídvégi faluban: 1742-ben Bajomi György kis-hídv-égi és Szentgyörgyvölgyi János város-hídvégi református lelkészek több prédikátortársukkal együtt tiltakoztak az erkölcstelenség, az esperesi hatalmaskodás és a simónia ellen.“' 1747. évben a veszprémi egyházmegye katedráiisának esperese egyházlátogatást végzett Város és Kis-Hídvég falvakban. Az egyházlátogatási feljegyzésekből tudjuk, hogy a két település katolikus lakóinak mindössze egy kétlábú haranglábjuk van, -amelybe egy darab három mázsás harangot helyeztek el. Egyik helységben sincs katolikus templom, a katolikus hívők Mezőkomá-r romba jártak át istentisztelet hallgatására. Az egyházlátogatás alkalmával összeírták| a katolikus családokat: Város ési Falu-Hídvégen 71 család volt, akik katolikusnak vallották magukat gyermekeikkel együtt. Öszszeírtak két özvegy embert Horváth Miklóst és Horváth Istvánt, négyözvegyasszonyt, akiknek leánynevüket tüntettél-: fel: Szőke Éva, Takács Anna, Szakács Erzsébet, Venczli Erzsébet. Volt néhány katolikus férfi,. 16
