Stigler István: Székesfehérvár nyomdászatának 150 éves története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 6. (Székesfehérvár, 1957)

JEGYZETEK.

1. Fitz József: Gutenberg. (Bp. 1940, 102 p.)

2. Fitz József: A könyv története. (Bp. 1930, 80 p.) 3—

3. Fitz Jenő: Székesfehérvár. (Bp. 1957, 75 p.)

4. Fitz József: Hess András a budai ősnyomdász. (Bp. 1932, 197 p.)

5. Számmer Pál szóbeli közlése a családi hagyomány alapján (1956).

6. Pl. Három beszédek... kezdetű nyomtatvány (Weszprém 1802).

7. Székesfehérvári Állami Levéltár. 953. sz.

8. Ennek a megállapításnak látszólag ellentmond egy 1803-ból származó nyomtatvány, amelynek címlapját jelentőségére való tekintettel teljes egészében közöljük: HONORIBUS / REUERENDISSIMI / DOMINI / BALTHASARIS NAGY / De / FELSŐ BÜK. / ELECTI ABBATIS DE

■ ZNÁM Cathedr. Ecclesiae Albaregalensis Lectoris. / et Canonici etc. / AD DIEM / SOLENNIS EIUSDEM / INAGURATIONIS / ALBAEREGIAE / V. Cal. Januarii. / 1803. / ALBAE-REGIAE, / TYPIS MICHAELIS SAMMER. — A nyomtatvány helyes értelmezését egyelőre csak találgathatjuk.

9. Családi neve: Wallner Clara.

10. Felsorolásunk nem kíván teljességet adni, inkább csak tájékoztat. Az itt és a továbbiakban felsorolt művek az István Király Múzeumban meglévő munkák.

11. Családi neve: Szász Borbála.

12. Családi hagyomány szerint Számmer Pálné vonakodott a börtönbe menni, katonaság hurcolta el. A házban lakó Simon asztalos mester, aki attól tartott, hogy a gyermekeket is anyjukkal hurcolják, raktárában lévő koporsókba rejtette el őket.

13. Számmer Pálné idejében a nyomda kiadványainak száma annyira megnövekedett, hogy a továbbiakban csak a legjelentősebbeket emeljük ki, elsősorban azokat, amelyek történeti fontosságuk következtében ma is számon tartandók.

14. Számmer Pálnak és feleségének három fia volt: Kálmán, László és Imre. László nem folytatta a családi mesterséget: községi jegyző volt Edelényben.

15. Az egyházmegye 4000 koronáért vette meg Számmer Kálmán nyomdáját. Steiner Fülöp püspök körlevélben hozta egyházmegyéje papságának tudomására a nyomda-vásárlást: „Egy szerényebb berendezésű helybeli nyomdát az Egyházmegyei Pénztár terhére megvásároltam és Páduai Szent Antalról nevezett Székesfehérvári Egyházmegyei Nyomdaintézet címén birtokba vettem és üzembe helyeztem az aggpapok házában.” A nyomda igazgatója Visota Alajos püspöki titkár, volt.

16. Az 1920-as évek elején az egyház nem akarta a nyomdát megtartani saját kezelésében. Debreczenyi István nyomdatulajdonossal tárgyaltak, egyezség azonban nem jött létre, mert a káptalan kikötése szerint Debreczenyinek a nyomdát külön üzemként kellett volna vezetnie s nem egyesíthette saját nyomdájával. A félbeszakadt tárgyalások után pár hónapig a nyomda nem működött, majd Esztergomtól szerződtették Zeke Józsefet művezetőnek és a nyomdát ismét megnyitották.

17. Kner Izidor: Fél évszázad mesgyéjén. (1931.)

18. Dózsa György tér 1.

19. Híres beszállóvendéglő volt.

28