Stigler István: Székesfehérvár nyomdászatának 150 éves története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 6. (Székesfehérvár, 1957)

kéziszedőknek és Rommer Ferenc gépmesternek, akik rendbehozták es elraktározták. 1914-ben eladták Szőllősy Ferenc szerkesztőnek, aki a saját kiadásában megjelenő IPAROS ÚJSÁGOT állította elő a Megye­ház utcában, A nyomda legértékesebb darabja, nagy nyomófelületű té­gelysajtója volt. A nyomda 1949-ig működött. EISLER ADOLF NYOMDÁJA Eisler Adolf 1902-ben alapította nyomdáját a Magyar Király Szálló Színház utcai pincehelyiségében. Innen már a következő évben átköl­tözött a Bank utcába (Táncsics u. 2.), ahol 9 évig működött. 1912-ben új, nagy nyomófelületű gépet és új betűanyagot vásárolt, ezzel a felsze­reléssel kiemelkedett a kis nyomdák közül. Ugyanekkor a Kígyó utcai Kari-házba költözött, ahonnan 3 év múlva, 1915-ben, amikor Eisler a Nádtor utca 15. számú házat megvásárolta, abban helyezte el nyom­dáját. A vállalathoz könyv- és papírkereskedés is tartozott. Eislert 1944- ben deportálták, többé nem tért haza. Nyomdája és kereskedése ugyanaz év decemberében a háborús események következtében porrá égett. Csak a nagy gépet tudták megmenteni, amelyet 1946-ban a Pannónia vásárolt meg. A nyomda jelentősebb kiadványa: 1914 REXA Dezső: Névmutató Fejér vármegye levéltárának nemesi anyagához. LURJA ALADÁR NYOMDÁJA 1907-ben dr. Lurja Aladár, a SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS VIDÉKE című hetenként háromszor megjelenő lap szerkesztője és tulajdonosa újságja előállítására valószínűleg Győrött nyomdát vásárolt, amelyet .a Rózsa utcában rendezett be Székesfehérvár és vidéke cégjelzéssel. Hét-nyolc szakmunkást foglalkoztatott. 20—25 q betűanyaggal rendelkezett, meg­nyitáskor egy gyorssajtója is volt, később még egy gyorssajtóval és egy tégelysajtóval szerelte fel nyomdáját. Az újság bevételei azonban nem fedezték az előállítási költségeket. Mivel kiadásait egyéb nyomtatvá­nyok előállításával sem tudta pótolni, lapját eladta Heckenast Kálmán­nak, a Számmer nyomda akkori tulajdonosának, nyomdáját pedig 1908- ban visszaköltöztette Győrbe. MINERVA NYOMDA 1909-ben Weinberger Dezső kéziszedő nyitott nyomdát a Sas utcában, ahonnan 1924-ben átköltözött a Kossuth utcába és ettől kezdve Minerva Nyomda néven működtette vállalatát. A 20-as—30-as években nyomdáját fokozatosan új, modern betűanyaggal szerelte fel, modern gépeket hoza-23

Next

/
Oldalképek
Tartalom