Stigler István: Székesfehérvár nyomdászatának 150 éves története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 6. (Székesfehérvár, 1957)
„.. .a Lánchídon át az országúira érve, az első szembejövőtől megkérdeztem, hogy a jobbra vagy balra nyíló két út hova vezet. Pilisvörösvár és Székesfehérvár között kellett választanom, s mert az utóbbi szebben hangzott, arra indultam és még aznap késő este oda is érkeztem... A csirkepiaciéri'8 „Arany Bárányban”'* egy porció birkapörköltért, meg egy darab kenyérért túladtam az atyámtól kapott fertályforintoscm... Hotelnak kínálva kínálkozott a kocsmával szemközti Zichy liget korán serkedező pázsitja, bokra .. . A csirkepiac kútjánál megmosakodtam... harmadnap kondíció után néztem... XJj mesterem20 ittas, kártyás, tivornyázó ember volt, kit hetenkint egyszer láttunk, amikor fizetésünkre részösszegeket osztogatott, vagy ennek híjával megadta a direktívát, hogy miként ússzuk meg legközelebbi pénzosztásig. Munkába álláskor egy forint előleget kértem kenyérre, de e helyett beosztott segédtársaim közé kosztosnak és a hét végéig megvoltunk jól, mert a Sas-utcai „Fekete Sas" kitűnő főztjén éltünk. Szombat este ismét csak ígéretet kaptunk pénzre és másnap kitessékeltek bennünket a vendéglőből, mert be telt főnökünk hitele. Ilyet még nem tapasztalva, igen tragikusan fogtam föl. Ezen jót kacagtak kollégáim és vittek más kocsmába. Műhelyünk a nyomda tőszomszédságában volt21, tehát Számmer Imre könyvnyomda tulajdonos ... hívatott és meghatalmazással, meg kellő öszszeggel ellátva, saját könyvkötészet berendezésével bízott meg. Pár nap alatt elintéztem Pesten a rámbízottakat és megkezdtem az új műhely vezetését egymagámban ... Számmer a Sas utcából22 saját házába tette át az üzemet, egy a Bástya utcába úgy torkolló épületbe,a hogy valami szembeötlő, feltűnő cégtábla iránt kért tőlem tanácsot. Vállaltam, hogy megcsinálom és két napon át, pár szál deszkán kuporogva a művészi megoldás és a pódiumon való fennmaradás között oszlott meg a figyelmem. A mű nagyszerűen sikerült és alig lett kész, jött gróf Zichy Jenő és feliratot rendelt az elnöksége alatt álló Korcsolyaegylet zászlajára. Atvevéskor kinevezett a város legjobb címfestőjének és valóságos vigécemmé lett nagy beajánlásaival. Azidőben adta ki Pongrácz az igen enyhe fullánkú „Darázs” c. élclapját, melynek első száma mindjárt három dolgozatomat is hozta, ami miatt két oldalról is támadás érte Számmert, ki kundsaftjait féltve, azzal jött, hogy nem kerülhet ki ugyanegy nyomdából komoly közlemény és annak paródiája, de meg nem szabad a város első emberét kifigurázni, tehát ne folytassam ilyen irányú munkálkodásomat. 16