Stigler István: Székesfehérvár nyomdászatának 150 éves története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 6. (Székesfehérvár, 1957)

1839—40 KORNMANN Rupert: Kalászok az élet köréből.

A’ Fejérvári Casino’ részvényeseinek névsora és szabályai.

1841 AMBRUS Sándor: Értekezés a’ hittanító, iskolaigazgató, és kerület-fölügyelői hivatalról.

1841—42 Fejér megyei Olvasó-Társaság’ Évkönyve.

1841 Szabad Királyi Székes-Fejérvári Méhtenyésztő, Gyümölcsfa

nemesítő, és Dohány termesztő Gazdasági Egyesületnek Alapszabályai.

1842 Szent út.

1844-'ben a számottevő üzemmé fejlődött nyomda vezetését ismét az övegy, Számmer Pálné vette át." A német eredetű család magyarrá válása ebben az időben vált teljessé. Ennek legszebb bizonyságát Számmer Pálné 1848 forradalmi napjaiban adta: amikor a márciusi ifjúság 12 pontját kézhez kapta, azt a censura engedélye nélkül maga is kinyomatta. E tettéért 1850-ben hat hónapig a hírhedt pesti Neugebäude börtönében bűnhődött.12 Vörösmarty Mihály a meghurcolt özvegyet nagyrabecsülése és tisztelete jeléül a pesti jogászok díszjelvényével, egy 20 cm hosszú buzogánnyal ajándékozta meg és belevésette: „Pest — 1848”.

1854- ből egy harmadik verses névnapi üdvözlő nyomtatvány maradt fenn: ezen Számmer Pálnét köszöntik 'gyermekei — már magyarul. A gondosan előállított emléklapot rózsaszínű selyemre nyomták. (13. o.)

1855— 1860 között Számmer Pálné a nyomdát (és lakását is) átköltöztette az akkori Sas utcában levő Kölcsönös Segélyző Egylet házába. (Ady Endre u. 8.) 1844—1869 között a nyomda jelentősebb kiadványai a következők13:

1849 PAUER JÁNOS: A Székesfehérvárott fölfedezett királyi sírboltról.

1857 ÁROKI SZILÁGYI Imre: Játékszíni emlék-könyv 1857.

1860 PAUER János: Ősök emléke, vagyis: Szerette-e a magyar

nemzeti történetét? Voltak-e hajdan évkönyvei?

1861 CSAPÓ Kálmán: Székes-Fehérvár története.

1866 Vestigia Flistorica basilicae Alba-Regal. B. M. Virg.

1868 Nefelets a Sz.-Fehérvári székes- és plébánia-egyháznak százados ünnepére 1768—1868.

1870 MURAI CZUTH Albert: Színházi emlékkönyv.

PAUER JÁNOS: Történelmi fejtegettés. Hírlapikig támasztott e kérdés fölött: Mi volt Domokos fehérvári prépost családi neve?

1869-ben Számmer Pálné halála után a nyomda vezetését két fia. Számmer Imre és Kálmán vette át,14 akik azt apjuk nagy barátjának emlékére Vörösmarty Nyomdának nevezték el. Együttműködésük azonban nem volt hosszú életű. 1871-ben Számmer Imre kivált a családi nyomdából és jó berendezéssel új nyomdát alapított.

A Vörösmarty Nyomda számára azonban ez a szétválás nem volt

12