Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)

A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében

58

A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN

A Zichy Istvánt grófi rangra emelő oklevél, 1679 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Fotó: Czikkelyné Nagy Erika

A palotai vár a tartozékaival együtt 1650-ben 16 000 forint illeték kifizetése fejében került Zichy István birtokába.6 A palotai várhoz a következő helységek, puszták tartoztak: Ságh, Viniola, Chór, Inota, Kys-Chór, Sheregélyes, Föveny, Pétt, Vám, Bedegh, Lángh, Alap, Jászt (Jásd), Szent-Mihály, Hág, Koloch (Kálóz), Körösztur, Hörczögh, Üregh, Múlt (Muth), Dád, Kajár, Pap-Keszi, Szent-lstván, Felegres, Szentmiklós, Mindszent, Vajka (Vajta), Sopornya (Soponya), Oszko (Öskü), Bala, Tácz, Dudar, Nána, Jenő, Lepsény.7 A felsorolt birtokok tekintélyes területet képeztek, azonban tényleges hasznát - leszámítva a kettős adóztatás révén beszedett jövedelmeket - csak az utódok élvezhették. A palotai vár és gyakorlatilag a teljes Fejér vármegyei birtokrész török uralom alatt állt. A vár Zichy István életének alkonyán, 1687-ben került császári kézre, a család csak ekkor tudta birtokba venni.

Zichy István további birtokszerzései közé tartozott a Moson vármegyei járfalui (1656), valamint az apja által zálogjogon bírt komáromi uradalom megszerzése (1659).8 Utolsó jelentős szerzeménye a gróf Balassa Imrétől el