Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Demter Zsófia: "A magyar arisztokrácia demokratája". Zichy Jenő Székesfehérvár kulturális életében
,A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA DEMOKRATÁJA’ 87 Zichy Jenő fehérvári munkásságának tanulságait az országos iparkiállítás után az országgyűlésben is tárgyalták. Maga Zichy vetette fel 1884-ben egy országos kiállítás szervezésének szükségességét,5 majd heves vita bontakozott ki arról, hogy a millennium tiszteletére világkiállítást kell-e rendezni. A bodajki kerületi képviselőségben Zichy utóda, Meszlényi Lajos az eszmét egyértelműen Zichynek tulajdonítva ezt mondta: „meg fog hajolni a ház minden tagja azon érdemek előtt, melyeket a magyar ipar és kereskedelem emelése körül Gróf Zichy Jenő magának szerzett és teljes meggyőződéssel pártolnám a világkiállításra vonatkozó javaslatot.” Tudjuk, hogy a nagyratörő tervből „csupán” a millenniumi kiállítás valósult meg, ám annak európai híre és az iparpártolás eredményeinek bemutatása, valamint Budapest átalakítása messze túlmutat egy országos kiállítás jelentőségén. Zichy ebben a korban persze mindent nagyobb léptékben csinált: mintegy kiegészítette, kiteljesítette fehérvári eredményeit, jól felhasználva tapasztalatait. 1880 után pesti lakosként az országos iparpártoló mozgalom élére áll: ír, beszél és szervez. Az Országos Iparegyesület és a Technológiai Iparmúzeum vezetésében vállal szerepet, szervezi a népnevelést és az iparos oktatást, intenzíven foglalkozik a munkáskérdéssel és a munkások nevelésének fejlesztésével.6 Hosszú fehérvári pályafutásának összefoglalására volt módja 1900. december elsején, a Vörösmarty-centenárium alkalmával tartott színházi ünnepélyen. Ekkorra kezdeményezései közül a Vörösmarty nevével összefüggő programot tartotta fontosnak, melyeket beszéde szerint már az 1860-as lelkesült légkörben megfogalmazott. „Először június 15-én 1860-ban... e város által adott banketton tartott felszólalásomban tettem meg az indítványt itt Fehérvárt fölállítandó szoborra, egy itt létesítendő állandó magyar színházra és egy Vörösmarty neve után elnevezendő állandó nemzeties jellegű társaskörre.”7 „DÍSZÉRE EGÉSZ VÁROSUNKNAK, BÜSZKESÉGÉRE ELŐDEINK LELKESEDÉSÉNEK”8 A VÖRÖSMARTYSZOBOR Zichy Jenő első híres és maradandó közcélú létesítménye Vörösmarty Mihály szobra volt. Egyetemi éveit követő hazatelepülése után szinte azonnal, huszonhárom éves ifjúként állt elő ezzel a javaslattal, akkor tehát, amikor még nem volt egészen kockázatmentes a szabadságharcban részt vett költőnek köztéri szobrot állítani. 1860. június 16-án a Nikláról Berzsenyi, illetve Balatonfüredről Kisfaludy Sándor szobrának avatásáról tartott Pest-Budára az Eötvös József és Deák Ferenc által vezetett küldöttség, akiket a város illő tisztelettel fogadott. Az utazáson részt vevő Zichy Jenő a díszvacsorán javasolta, hogy Vörösmarty
