Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)

A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében

A ZICHY CSALÁD BIRTOKAI FEJÉR MEGYÉBEN 83

szabadságharc bukása után papi tevékenységet nem folytatott, visszavonultan élt birtokain.

101 Zichy Ödön (1809-1848) Eugén néven látta meg a napvilágot, de az Ödön nevet használta. Konzervatív politikus, az 1843. május 3-ai közgyűlésen keményen fellépett a Fejér vármegyei liberális nemesség ellen, akiket feltűzött szuronyú katonákkal szorított ki a gyűlésről, így azok választójogukkal nem tudtak élni. 1845-ben főispáni helytartónak nevezték ki a vármegyében, tevékenysége során ügyes diplomáciai érzékről tett tanúbizonyságot. A forradalmi események hatására még a tisztségét megszüntető rendelet előtt lemondott. Jellasics támadásakor többször találkozott a horvát bánnal, tőle menlevelet kapott egy pozsonyi utazáshoz. 1848. szeptember 29-én unokaöccsével, Zichy Pállal együtt Görgey Artúr katonái a poggyászukban talált császári kiáltványok miatt letartóztatták. Másnap Lóréven Görgey haditörvényszék elé állítatta, ahol hazaárulás vádjával kötél általi halálra ítélték és kivégezték. Zichy Pál ügyét polgári törvényszék elé utalták, ahol később felmentették.

102 Zichy Edmund (1811-1894) császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos, főrendiházi tag. A bécsi Orientál múzeum alapítója volt. Az osztrák-magyar sarkvidéki expedíció fő támogatója volt, róla nevezték el a Ferenc József föld egyik szigetcsoportját, a Zichy-földet. Művészeti és turisztikai célú könyvek és cikkek szerzőjeként is ismert volt, emellett híres műgyűjtő hírében állott.

103 MNL FML XI. 621. Kálozi és surdi uradalom iratai. Eszközleltár, 1827.

104 Pesti Frigyes: Fejér megye helységnévtára. (Bev, jegyzetek: Párniczky Józsefné.) In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv,

11. Székesfehérvár, 1977.227.

105 MNL FML IV. 405/f. Kálóz.

106 Gazdacímtár 1897. 336-343.

107 MNL FML IV. 405/f. Kálóz.

108 MNL FML VII. 6/a. Zichyfalvapuszta 40. sz.

109 Gazdacímtár 1911.

110 MNL FML XXIV. 201. 600/1945. sz. ME rendelet végrehajtása: Aba, Kálóz, Sárkeresztúr.

111 Zichy (II.) Károly (1753-1826) 1782-től Békés, 1783-tól együttesen Győr vármegye főispánja lett. 1785-ben tárnokmesterré és a Magyar Kamara elnökévé nevezték ki. 1788-tól országbíró, valamint a Helytartótanács elnöke lett. 1808-ban az államminisztérium elnökévé nevezték ki, 1813—1814-ben a Habsburg Birodalom belügyminisztere, emellett Moson vármegye örökös főispánja volt.

112 Zichy-Ferraris Ferenc (1777-1839) 1826- tól haláláig Győr vármegye főispánja. Felesége, Ferraris Mária révén 1812-ben engedélyezték neki a Zichy-Ferraris kettős családnév viselését.

113 Zichy (VI.) István (1780-1853) apjával ellentétben közszerepet vállalt: 1832 és 1845 között Veszprém vármegye főispánja volt, majd Szentpétervárott az orosz udvarhoz követté nevezték ki.