Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében
76 A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN 2. Vázsonyi ágazat Az ágazat alapítója Zichy (IV.) István középső fia, II. Károly1'1 (1753-1826) volt. Három fia révén a vázsonyi ágazat további részekre oszlott: VI. Ferenctől112 (1777-1839) az oroszvári, III. Károlytól (1778-1834) a libényszentmiklósi és IV. Miklóstól a darufalvi ág származik. A vázsonyi ágazat tagjainak nem volt Fejér vármegyében birtoka, ezért részletesebben nem foglalkozunk velük. 3. Csicsói ágazat A csicsói ágazatot Zichy (IV.) István legkisebb fia, V. István (1755-1841) alapította. A névadó település a Komárom vármegyei Csicsó, ahol mára 17. században kastélyt építtetett a Zichy család. További birtokaik Veszprém és Fejér vármegyében voltak. Vármegyénkből Isztimérfalu Eszenypusztával, valamint felerészben Inota tartozott a tulajdonukba. Ezek a földterületek a felerészben szintén birtokolt palotai uradalomhoz tartoztak, azzal határos területen feküdtek. Zichy (V.) István utóda fia, VI. István113 (1780-1853) volt, akinek javait fiai korai halála miatt lánya, Mária Terézia (1813-1868) örökölte. Zichy Mária Terézia Waldstein János gróf felesége volt. Zichy István halálával a csicsói ágazat kihalt, birtokaik elvesztek a Zichy család számára. ÖSSZEGZÉS A Zichy család három évszázados Fejér megyei birtoklásának történetét áttekintve megállapítható, hogy Zichy (I.) István örökségét az utódok nagyrészt megőrizték, illetve gyarapítani is tudták. A birtokrészek döntően a vármegye két tájegységén helyezkedtek el: a Mezőföldön, valamint a Bakonyban. A mezőgazdasági termelésre alkalmas mezőföldi birtokokat kiegészítették a fában gazdag hegyvidéki területek. Az adonyi uradalom fejlődésében fontos szerepet játszott annak Duna menti fekvése. Jelentősebb birtokvásárlásokra a 18. század végétől került sor (Hantos, Nagylók); Mór-Tímárpuszta esetében a család két ága között történt adásvétel. Az eredeti birtokállományban komoly változást a 19. században a kihalt palotai és csicsói ág által birtokolt bakonyi részek elvesztése jelentette. A jelentősebb birtokok eladása nem volt jellemző a családra egészen a 19. század végéig. A17-19. században a grófi család tagjai pénzügyi gondjait nem az egyes birtokrészek eladásával, hanem elzálogosításával próbálták megoldani. Ezzel kapcsolatban az egyik jellemző példa az adonyi ágat megalapító Zichy Zsigmondé, aki a teljes Fejér vármegyei birtokállományát elzálogosította
