Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében
74 A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN Zichy Ödön kivégzését követően a kálozi uradalmat a kormány lefoglalta, majd a szabadságharc bukása után felosztották a család tagjai között. A seregélyesi ághoz Kálóz (Bel- és Külmajor), a czifferi ág birtokába Nagyhörcsökpuszta, Zichy Domonkos tulajdonába Ödön- és Aranyosmajor, míg Zichy Edmundhoz Kishörcsök- és Hatvanpuszta került.104 Zichy Domonkos birtokait Zichy Edmund két fia, Ödön és Jenő örökölte. Zichy Ödön (1834-1910) a Somogy vármegyei birtokokat kapta, ahol családjával zákányi uradalmi központjában telepedett le. Apja halála után Fejér vármegyében tulajdonába került a Sárkeresztúrhoz tartozó Zichymajor és Igar-Vámpuszta. A püspök Fejér vármegyei birtokait 1881-ben Zichy Jenő (1837-1906) örökölte azzal a kikötéssel, hogy elsőszülöttségi hitbizományt kell alapítania. A hitbizomány bejegyzése a Székesfehérvári Királyi Törvényszéken 1887. július 14-én történt meg. Pontos címe a következő volt: „Zichy és Vásonkeői gróf Zichy Jenő által Szentiváni uradalom elnevezése alatt alapított elsőszülöttségi hitbizomány.” Központja Felsőszentiván volt, ahol az 1830-as években kastély is épült. A névadó birtokrészen kívül hozzá tartozott Ödön- és Aranyospuszta is.105 Sárszentmihály a II. katonai felmérés térképén, 1847 • Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtár
