Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)

A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében

7 2

A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN

i.b Czifferi ág

A Zichy (III.) Ferenc fia, IV. Károly92 (1785-1876) által alapított ág névadója és egyben központja a Pozsony vármegyei Ciffer volt, ahol a családtagok jelentős birtokokkal rendelkeztek. Fejér vármegyében Zichy (IV.) Károly a Lókpusztai birtokrészt örökölte. Az 1840-es években tovább bővült a birtokállomány, amikor a Batthyányaktól megvásárolták a nagyhantosi uradalmat. Az 1848- 1849. évi szabadságharc bukása után Zichy Ödön kálozi uradalomából megkapták Nagyhörcsökpusztát.

Az 1850-es években a nagyhantosi uradalomhoz a következő puszták tartoztak: Nagylók, Kisiók, Közép- és Kishantos, Alsó- és Felsőtöbörzsök.93

Zichy (IV.) Károly Fejér vármegyei birtokai két fia, Nepomuki János94 (1820-1911) és Paulai Ferenc95 (1822-1909) között oszlottak meg. Nagyhörcsököt a fiatalabb fivér kapta, míg a nagyhantosi uradalmat megosztották egymás között oly módon, hogy Nagyhantos és Nagylók Zichy Nepomuki Jánosé, míg Kisiók Zichy Paulai Ferencé lett. Nővérük, Károlyi Györgyné Zichy Karolina (1818-1903) a Zichy-Hantosnak (Világospuszta) nevezett részt birtokolta.96 Nagyhörcsökpusztán az 1850-es években Zichy Paulai Ferenc emeltette a

Pribék Antal: A nagyhörcsöki kastély, 1870-es évek • Szent István Király Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény