Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)

A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében

68 A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN Szentmihály, Isztimér (betelepítve 1751-ben), valamint felerészben Inota tele­pülés a hozzá tartozó pusztákkal álltak birtokukban. Zichy (IV.) Istvánnak a Stubenberg Teréziával kötött házasságából szüle­tett fiai külön ágazatokat alapítottak: III. Ferenc72 (1749-1812) a vedrődi, II. Ká­roly (1753-1826) a vázsonyi és V. István (1757-1841) a csicsói ágazat őse. 1. Vedrődi ágazat Az ágazat alapítója Zichy (IV.) István legidősebb fia, III. Ferenc volt. A névadó birtok a Pozsony vármegyei Vedrőd, amely még Zichy (I.) István első felesé­gének, Baranyai Máriának (1624-1652) a hozományaként került a Zichy család tulajdonába. Birtokaik Pozsony, Fejér, Somogy és Zala vármegyében voltak, valamint a Veszprém vármegyéhez tartozó Kajár és Szilasbalhás egy része is az övék volt. Fejér vármegyében Inota és Isztimér kivételével minden olyan település és puszta a birtokukban volt, amelyek az oroszvári főágazat tulaj­donában álltak. Zichy (III.) Ferenc Fejér vármegyei birtokait tovább gyarapította, amikor 1788-ban Kelcz Károlytól 123 000 forintért megvásárolta Lókpusztát.73 A gróf két házasságából összesen 11 gyermek született, akik közül tízen (5 fiú és 5 lány) megérték a felnőtt kort. Fiai révén a vedrődi ágazat további három részre oszlott: seregélyesi, czifferi és szentmihályi ágra. i.a Seregélyesi ág A Zichy (III.) Ferenc legidősebb fia, V. Ferenc74 (1774-1861) által alapított ág, a névadó településen kívül a vármegyében birtokolta Újfalupusztát, az 1848- 1849-es szabadságharc leverése után a kivégzett Zichy Ödön (1809-1848) ha­gyatékából Kálozt is. Más vármegyékből az ágazat tulajdonában volt a már említett Vedrőd, valamint hajdúsági (Tetétlen), zalai (Muravidék) és bihari bir­tokok (Érmellék). V. Ferenc fiai által további részekre bomlott a seregélyesi ág. Kázmér (1802-1847) a Seregélyeshez tartozó Újfalupusztán, Lipót (1805-1869) Sere­gélyesen, míg VII. Ferenc75 (1811-1900) Kálozon telepedett le. A legkisebb fiú, Hippolit76 (1814-1888) az egyházi pályát választotta. Zichyújfalu Zichy Kázmér halála után az újfalui birtokot fia, Nepomuki János (1834-1916) örökölte, aki 1895-ben 5595 katasztrális holdon gazdálkodott. A grófi család lakhelyéül a 19. században egy uradalmi ház szolgált, a kastélyt a századfor­duló körül építették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom