Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében
A ZICHY CSALÁD BIRTOKAI FEJÉR MEGYÉBEN 61 Zichy Imre összetűzésbe került a Tinódy családdal Rétszilas ügyében. A gróf 1700-ban a magáénak mondta a területet, ahol embereivel hatalmaskodást hajtott végre. Tinódy András az uralkodónál panaszt tett, aki megerősítette igényét a birtokra.21 Zichy (III.) István 1703-ban a spanyol örökösödési háború itáliai hadszínterén elesett, családja nem volt, így birtokai testvérei, Imre és I. János között oszlottak meg. A Zichy-testvérek birtokaik igazgatásával ténylegesen csak a Rákóczi-szabadságharc leverése után tudtak foglalkozni. A háborúk, s a járványok pusztításai miatt a gazdálkodás újraindítása a grófokra jelentős terheket rótt. A költségek miatt a birtokok egy részét elzálogosították, ami még a családon belül is problémát okozott. A legnagyobb vitát Adony esete váltotta ki. A Zichy Imre kezén lévő településről tudjuk, hogy 1713-ban zálogbirtok, ugyanis testvére, Zichy (I.) János tiltakozott Adony elzálogosítása ellen.22 A pénzzavarral küszködő Zichy Imre 1719-ben ismét elzálogosította a települést a hozzá tartozó Cikola-, Szabolcs- és Szentmihálypusztákkal együtt Zenegg Kristófnak és Miklesicz Györgynek 40 esztendőre, összesen 14 400 forintért. Zichy János ezúttal is tiltakozott, pedig testvére először neki ajánlotta fel a zálogot, de ő soknak tartotta annak összegét.23 Seregélyes falut a fövenypusztai malommal együtt 8000 forintért Zichy Imre már 1703-ban elzálogosította Meszlényi János alispánnak. Meszlényi ragaszkodott a birtokhoz, hiszen 1719-ben csak kamarai felszólításra engedte a grófnak, hogy visszaváltsa Seregélyest.24 Vámpusztát ugyancsak Meszlényi János vette zálogba még 1699-ben 600 forintért, az alispán a zálogjogot átruházta Ebergényi Lászlóra, aki a 600 forinton felül még 900 forintot fizetett Zichy Imrének, így 15 éven át birtokolhatta a pusztát. 1722-ben Ebergényi csak felszólításra adta vissza a helységet.25 Zichy (I.) János 1727-ben halt meg, fiai: (II.) János (1710-1764) és (IV.) István (1715-1769), akik a család két főágának, a palotai és az oroszvári ágnak a megalapítói voltak. Zichy Imre 1746-ban fiúörökös nélkül elhunyt, birtokait unokaöccsei örökölték. A két testvér között további problémát okozott az elzálogosított Adony esete. Nagybátyjuk még 1743-ban a településre vonatkozó jogait (IV.) Istvánra ruházta.26 A helység 1748-ban már biztosan visszakerült a Zichyekhez, mert a jobbágyok a zálogbirtokosok urbáriumához ragaszkodtak. A Zichy (IV.) István által adott, a korábbinál kedvezőtlenebb feltételek miatt több család a Szerém vármegyei Románd településre vándorolt el.27 A Veszprémi Püspökség 1753. évi összeírásában Adony kegyuraként Zichy (IV.) Istvánt említik.28 Testvére 1754-ben pert indított a mezőváros birtoklásáért, eközben a tulajdonában lévő Cikola-, Szabolcs- és Szentmihálypusztákat elzálogosította Adorján Györgynek.29 IV. István ez ellen tiltakozással élt, de eredményt nem ért el, hiszen 1755-ben már II. János Adony birtokosa.
