Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
ZICHY JENŐ AZ ORSZÁGOS KÖZÉLETBEN 39 Zichyt sokan bírálták politikai vélemény- és pártváltoztatásai miatt mind a sajtóban, mind a politikai életben. Pártváltásaira visszatekintve ő maga úgy látta, hogy mindhárom alkalommal ugyanaz az elv vezérelte; a kiegyezés utáni Magyarország súlyának és helyzetének megőrzése a Monarchián belül, mivel nem értett egyet azzal, hogy az ország újabb terheket vállaljon az államalakulaton belüli pénzügyi és katonai terhekből. „Most már azt kérdezem, mindhárom eset nem egy és körülbelül ugyanazon indokból és ugyanazon elvek megvédéséből történt-e?” - írta egyik beszámolójában addigi pályafutására visszatekintve.136 ZICHY JENŐ AZ ORSZÁGOS KÖZÉLETBEN A székesfehérvári kiállítás sikere országszerte ismertté tette Zichy grófot, s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 1881-ben az Országos Magyar Iparegyesület elnökévé válasszák.137 E tisztét haláláig, 1906-ig közmegelégedésre töltötte be egy olyan korban, amely a magyar ipar aranykorának is tekinthető. Ezekben az évtizedekben az Iparegyesület vezető szerepet vitt az ipart érintő törvények előkészítésében, az iparos oktatás fejlesztésében,138 a szakkönyvek kiadásában139 és az ipari emlékek megőrzésében.140 Mindebben természetesen Mudrony Soma igazgatónak, Gelléri Mór titkárnak és számtalan munkatársuknak jutott a mindennapi szakmai munka java, de Zichy Jenő érdeme sem csak a „buzdításban és serkentésben... áll, hogy össze tudja gyűjteni és tettre indítani a meglévő erőket”. Társadalmi és politikai kapcsolatai révén - mai kifejezéssel élve - jelentős lobbyerőt tudott kifejteni, és magánvagyonából is rendszeresen támogatta a hazai ipar és iparosképzés fejlesztését. Vidéki ipariskolák szervezését szorgalmazta, segítette a tankönyvkiadást is. 1411883-ban magánvagyonából 12 000 Ft-ot bocsátott a kormány rendelkezésére ipariskolák szervezésére azzal a feltétellel, hogy a következő években a magyar állam évente ugyanennyit áldoz a cél megvalósítására. Az iparoktatás ügyét a téma miniszteri biztosával együttműködve személyesen is felkarolta. Kilencvennapos országjárása során a városok vezetőivel, iparosaival és oktatási szakembereivel folytatott megbeszélések eredményeként 76 városban sikerült megvetni az iskolák alapjait.142 Az ipar és a magyar gazdaság témájában publikált írásait már nem fogadta olyan egyöntetű elismerés és egyetértés, sőt az „ipargróf” elnevezést is gúnynévként használták kezdetben ellenfelei, amikor az ipartörvények meghozatalánál az iparosok érdekeit kitartóan és eredményesen védte.143 1881-ben Zichy Jenő volt az Országos Nőiparkiállítás elnöke is, amely egyebek mellett a nők munkaképességét, a háziipar jelentőségét és a szövőipar fejlesztését volt hivatott bemutatni.144 Ugyancsak ő volt az 1885-ös
