Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
ZICHY JENŐ MINT POLITIKUS 37 ZICHY JENŐ MINT POLITIKUS Zichy Jenő politikai pályája 1861-ben kezdődött. A korszak, amelyben működése indul, a magyar politikai élet számára jelentős változásokat ígért. Az európai viszonyokat - az olasz egység megteremtésének eseményeit, s ezzel kapcsolatban a franciák és az osztrákok lépéseit - figyelő magyar politika ígéretes szakasza kezdődött 1860-61-ben. Ausztria gyengébb, mint 1848-49-ben, s a külpolitikai bizonytalanság árnyékában (az Októberi Diploma és a Februári Pátens kísérlete mellett) próbálkozik meg a Habsburg kormányzat a magyar ügy rendezésével. Az 1861-es év az országgyűlés újbóli összehívásával az alkotmányos elemeknek az ország irányításába való viszszatérését ígérte. Az átmeneti biztatóbb, igen rövid időtartamú események után bevezetett provizórium (1861-65) jellemzi ezt az időszakot, amelyben azonban benne volt már a kiegyezés iránti igény is, s az hamarosan be is következett. Zichy a politikai életben egész pályafutása során aktívan részt vett. Indítványai, javaslatai, hozzászólásai - nem véletlenül - elsősorban az ipar, kereskedelem, közlekedés, szállítás (vasút) és a kultúra tárgyában születtek, de határozottan szólt hozzá a véderőtörvény-javaslathoz is. Az 1861-es országgyűlésben Fejér megye bodajki kerületének volt országgyűlési képviselője. A Teleki László körül csoportosuló Határozati és a Deák Ferenc híveiből álló Felirati Párt működésével fémjelzett rövid időszak az országgyűlés feloszlatásával ért véget, s nem teljesítette be a hozzá fűzött reményeket. Zichy a Deák-féle kiegyezést előkészítő politikához csatlakozott, s 1865-69 között Deák-párti, majd 1872-ig párton kívüliként Bihar vármegye élesdi kerületének képviseletét látta el. Első nagy politikai véleményváltása 1870 körül bontakozott ki. Helytelenítette, hogy a birodalmi kincstár értékpapírokkal kapcsolatos hiányainak felszámolásában hazánknak még több terhet kelljen vállalnia. (Az események az 1869-ben jelentkező tőzsde- és hitelváltság következményei voltak.)133 E közgazdasági kérdések kapcsán felmerült véleménykülönbség miatt kilépett a Deák pártból. Ezt követően Tisza Kálmán és Ghyczy Kálmán köréhez csatlakozott, a Balközép egy kevésbé radikális csoportjához. (Ghyczy 1873-ban alapítja a Középpártot, kilépve a Balközépből, majd 1875 tavaszáig sikeresen koordinálta a fúziós tárgyalásokat a Balközép és a Deák-párt között.) Zichy később tőlük is eltávolodik, s Apponyi Nemzeti Pártjával kerül kapcsolatba. Ennek a Szabadelvű Pártba való 1899-es beolvadása során lesz Zichy Jenő a Szabadelvű Párt tagja. 1903-ban újabb fordulat következett be pályáján. Ekkor a véderőtörvény-javaslatról nyilvánított - a javaslatot ellenző, kritikáját megfogalmazó -
