Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
22 A „ZICHY-EXPEDÍCIÓ” birtoklása időszakában - készült magtárak és istállók biztosították. Az állatállományból kiemelkedik a juhok többezres serege, de mindenütt tartottak igás és tejelő szarvasmarhát is. A Felsőszentivánon folytatott lótenyésztést megyei szinten is jelentősnek ítélték a kortársak, de sertést is szép számmal neveltek Felsőiregen és Kishörcsökön. Az uradalmak tehát igyekeztek több lábon állni, de komolyabb vertikum - egymásra épülő gazdasági egységek- kialakításáról nem tájékoztatnak forrásaink. A 16 ooo hold körüli birtokok többsége Zichy Jenő kezelésében állt, de a 19. század végéről elérhető források tanúsága szerint a kishörcsöki és pusztaegresi uradalmakon haszonbérlők gazdálkodtak. Mind a Zichy által felügyelt, mind a bérletben művelt uradalmakban állandó cselédség élt és dolgozott egész évben, a szezonális munkákra summások érkeztek a területekre.52 A Nagyváradtól (ma: Oradea, Románia) keletre elterülő bihari uradalmak- Alsó-Lúgos és Verzár központokkal - főként erdőbirtokok voltak, bár csaknem ezer hold szántóföld, és kiterjedt legelők és rétek is tartoztak hozzá. A csekély mezőgazdasági terület ismeretében nem csoda, hogy Biharban alig találni modern mezőgazdasági gépeket és az állandó cselédlétszám is jóval a mezőföldi számok alatt marad. Ezeken a területeken a közeli vidékek mindenkor biztosították a megfelelő számú napszámost. A részleteiben sajnos ismeretlen erdő-, és szántóföldi gazdálkodás, illetve az állattartás mellett a gazdaság egyoldalúságát némiképp oldotta, hogy 50 holdon szőlőt, 45 holdon gyümölcsöt termesztettek, illetve pisztrángot is tenyésztettek.53 A birtokon létező ipartelepeknek és a gróf másutt található bányavállalatokban meglévő tulajdonrészének egyelőre csak létezéséről tudunk,54 de arról nem szólnak forrásaink, hogy ezek milyen bevételekkel gazdagították Zichy Jenőt. „HOVA VOLTAKÉPEN HÉBE KORBA NEHÁNY NAPRA PIHENNI MEGY” Zichy Jenő az 1880-as évek elején Budapestre költözött. Ezt követően évente csupán néhány alkalommal látogatta meg vidéki birtokait, azokat vagy gazdatisztjeire, vagy bérlőkre bízta. Ez azonban természetesen nem jelentette azt, hogy a birtokokon álló kastélyokra és kúriákra nem fordítottak figyelmet egész évben. A kis szentmihályi kastély és az angolkert továbbra is a família kedvelt tartózkodási helye maradt, sőt, olyan jeles családi eseményeket is rendeztek falai között, mint Zichy Jenő lányának, Herminnek, és gróf Crenneville Ferenc Székesfehérváron állomásozó ulánus kapitánynak az eljegyzése 1895-ben.55 A gróf kedvenc Fejér megyei tartózkodási helye mégsem Szentmihály-Zichyfalva, hanem Felsőszentiván és az ottani kastély volt. A 19. század első
