Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Rusvai Julianna: Zichy Jenő, a tudományos kutatások támogatója
ZICHY JENŐ, A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK TÁMOGATÓJA 181 most már eleget kellett tenni a gróf kívánságának. A „mester” arra figyelmezteti volt tanítványát, hogy Zichynek tartozik annyival közbenjárásáért, hogy a kedvéért nem mond le a baskír tanulmányútról.74 Pápay megértette a célzást. Ezt bizonyítják február 27-én leendő feleségének írt sorai. Beszámolt arról, hogy bár értesítette a grófot meggyengült egészségi állapotáról, mégsem mondhat le a baskír útról, hiszen Zichy intézkedett az érdekében a hadügyminisztériumban, s az ő kedvéért el kell végeznie ott is a gyűjtőmunkát.75 Zichy március 9-én tartotta beszámolóját a Földrajzi Társaságban. A gróf határozott föllépése, rendkívüli tekintélye, ismertsége föltételezésem szerint Pápay elismertségéhez is hozzájárult. Az Ethnographia így adta tudtul a beszámoló Pápayra vonatkozó részleteit: „Dr. Pápai József fiatal nyelvészünk, ki az expeditiótól elvált s az osztjákok közt maradt, utólag arról értesítette gróf Zichy Jenőt, hogy sikerült neki a Reguly-féle régi följegyzéseket megfejteni, és hogy maga is gyűjtött több ősrégi varázsigét, pogány dalt és hosszabb hőséneket. A díszes hallgatóság, melynek soraiban a magyar közélet számos kitűnősége volt jelen, az előadót zajos ovációban részesítette.’’76 Ugyanekkor, 1899 tavaszán a gróf beszámolót tartott a főrendiházban is. Bátky 1899. ápr. 23-i levele szerint,,elegáns publikum hallgatta Posta és Jankó száraz jelentéseit”.77 A tudományos eredmények mellett a gróf nyugodt, higgadt viselkedése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy fölröppent a hír, miszerint az Akadémia tiszteletbeli tagjává kívánja választani őt. A gróf „borzalmas dörgő hangon” olvasta fel, hogy Pápay megfejtette a Reguly szövegek egy részét. Zichy beszámolójában kiemelte, hogy a néprajz szempontjából két fontos feladata volt az expedíciónak: a magyar halászat eredetének és az osztják rokonságnak a kérdése.78 Az expedíció eredményeként Jankó János 1899 folyamán megírta élete fő munkáját, A magyar halászat eredetét. A kezdetben a török-tatár rokonságért lelkesedő Zichyt - úgy tűnik - teljesen sikerült meggyőznie Pápaynak. Erről vall a beszámoló következő mondata: „A magyar összehasonlító nyelvtudomány pontosan megállapította, hogy a magyar nyelv finn-ugor eredetű, még pedig az osztják és vogul nyelveknek legközelebbi rokona.”79 „... minthogy Reguly és Munkácsi a vogul nyelv kutatását már elvégezték, ez azt jelenti, hogy immár az osztják nyelvvel kell tüzetesen foglalkozni, hogy pontosan megállapítható legyen ezen nyelv viszonya egyfelől a vogulhoz, másfelől a magyarhoz. Az osztják nyelv és nyelvjárások tüzetes tanulmányozásának tisztán akadémikus programmján kívül azonban nem térhettem ki a hazai nyelvtudomány másik táborának kívánsága elől sem, s azért a nyelvi kutatások programmjába be kellett vennem egyfelől a magyar csuvas szóegyezések gyűjtését, másfelől a baskir nyelv tanulmányozását. Ily programm megvalósítására szólítottam fel Pápay József urat, hogy expeditióm keretében e feladatok megoldását kisértse meg... Az osztjákok kutatásában a fősúlyt az északi osztjákokra kellett helyezni, mert Reguly osztják meséit valamely északi
