Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Rusvai Julianna: Zichy Jenő, a tudományos kutatások támogatója
ZICHY JENŐ, A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK TÁMOGATÓJA VI ni tudós nyilatkozataira hivatkozott, s e megállapításokkal teljes mértékben egyetértett. Adolf Bastian elismert néprajzkutató volt, de valószínűleg nem az őstörténeti kérdések legkiválóbb szakembere. Bastian és az ő állításait követve Zichy is azt állította, hogy a magyar törzs a kínai birodalom északi részéről indult, finn, turk és egyéb törzsek olvadtak bele, s a hun-magyar törzsek maradványait egyrészt a baskírság területén, másrészt a Kaukázusban kell keresnünk.18 Ez a romantikus elképzelés valószínűleg sok hazánkfiában kedvező visszhangra talált. Lampérth Géza 1897. december 31-én Pápayhoz írt levelében arról tudósít, hogy a különféle napilapok, újságok éles bírálata annyira elkeserítette a grófot, hogy azt fontolgatta, eltekint az egész expedíciótól.19 A Pesti Hírlap rendszeresen beszámolt Zichy Jenő tevékenységéről, az utazás előkészületeiről illetve lefolyásáról. Az 1898. január 8-i számban ezt olvashatjuk: „Zichy Jenő gróf néhány nap múlva indul harmadik ázsiai expedíciójára, a magyarok őshazájának kimutatása végett E harmadik utjának megkezdése előtt egy fényes kiáilitásu könyvben számol be eddigi két utjának eredményéről és ismerteti harmadik expedíciójának tervét."20 A búcsúlevelet is közli a napilap: „Mindenekelőtte harmadszor elindulnék ezen, a magyar faj eredetét kutató tanulmányutamra, engedjék meg, hogy önöknek az eddigi eredményekről... egy kis jelentéssel szolgálhassak!”2' A következő helyszíneket jelölte meg tervezett útja főbb állomásaiként: Szibéria, Mandzsúria, Amur, Vlagyivosztok, Korea, Peking, Góbi sivatag, Afganisztán, Kabul, Tibet, Pamir, Közép-Ázsia, Magyarország. A dolog érdekessége, hogy az expedíció tagjai ekkor még csak a hírlapokból vagy egyéb hírforrásokból szereztek tudomást arról, valójában milyen helyszíneket is fog érinteni kutatóútjuk. A terv aztán módosult: egyrészt Herman támadása, másrészt a későbbiekben a Jankóval és Postával folytatott viták miatt. Ennek következtében később a gróf egyéni utakat is engedélyezett a kutatóknak. 1898. január 28-án Pétervárról tudósította Pápay az örömteli hírről barátját, Bátky Zsigmondot: „Tegnap végre a program kérdése is eldőlt. A gróf írt Postának, hogy tervezetét elfogadja, helyesli. Ebben a tervezetben az én osztjákjaim is szerepelnek «Ob és Irtis köz» néven.’’22 Idehaza a lapok közük a gróf vállalkozására vonatkozó kritikákat és Zichy válaszait. Herman Ottó Munkácsi Bernât bírálatára is hivatkozott: „Munkácsi Bernât épen az ő részét bírálta tüzetesen s arra a megállapodásra jutott, hogy a Bastian-Zichy hypothesis egy hajszálnyi erősséggel sem támogatható;... a Kaukázus tanulmányozása »nem elsőrangú teendője őstörténelmünknek«.’’23 1898. február 6-án a Pesti Hírlap arról tudósított, hogy Zichy a berlini kínai nagykövetségen tárgyalt: „Zichy gróf messzemenő előkészületeket tesz, hogy expedíciója Chinába is zavartalanul teljesíthesse tudományos kutatásait. A berlini tárgyalások ez irányban igen biztató eredménnyel fejeződtek be.”24
