Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)

Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"

A SZENTMIHÁLYI ÁG, ZICHY JENŐ IFJÚKORA

15

Ferenc gróf apjához hasonlóan megkapta a császári és királyi kamarási címet, a magyar királyi kamaránál tanácsosi hivatalt vállalt. 1777-ben Békés, 1784-ben Pest vármegye adminisztrátora lett. Utóbb Zemplén vármegye főispánja, valóságos belső titkos tanácsos és főpohárnok lett. Az 1790-92-es országgyűlésen több fontos bizottság elnökeként működött. 1792-ben Veszprém megye főispáni székét nyerte el.26

Két feleségétől csaknem tucatnyi gyermeke született. Emiatt a vagyon tovább osztódott, s három újabb központ jött létre: Seregélyes, a Pozsony vármegyei Ciffer, és Szentmihály, a mai Sárszentmihály. Utóbbit Zichy Jenő édesapja, a Zichy Ferenc második házasságából született Ödön (Edmund) (1811-1894) örökölte, aki így vált a Zichyek szentmihályi ágának alapítójává.27

Edmund édestestvérei, Zichy Jenő nagybátyjai Eugen (ennek ellenére magyarul az Ödön nevet viselte, 1809-1848) és Domonkos (1808-1879) voltak. Előbbinek Kálozon volt birtoka a megyében, ahol 1844-től főispáni helytartóként működött 1848 tavaszáig. Ezután vissza kellett vonulnia a politikai élettől. Székesfehérváron a Budára igyekvő horvát csapatok bevonulása után tűnt fel ismét, immár Jellasics környezetében. Szeptember 29-én császári kiáltványokkal, Jellasics Pozsonyba szóló menlevelével és unokaöccsével, a politikai iratokról valószínűleg mit sem tudó Pállal távozott a megyeszékhelyről. Soponyánál a Flunyadi-szabadcsapat katonáival találkoztak, akik az iratok megtalálását követően a grófokat letartóztatták és parancsnokukhoz,

Kardos Gyula (Hans Makart után): Gróf Zichy Edmund (1811-1894) olaj, vászon

Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria Fotó: Mester Tibor