Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bányai Balázs: Szenvedély és reprezentáció. Zichy Jenő gróf vadászatai és kastélyai
SZENVEDÉLY ÉS REPREZENTÁCIÓ 149 rültebb historizáló kastélykülsők közé. A kastély mérete azonban továbbra sem bizonyult elegendőnek, így utóbb földszintes melléképületet csatoltak a hátsó homlokzathoz a kiszolgáló funkciók bővítésének céljával.83 Bár az építkezés idején is tartottak vadászatot a birtokon,84 a kastély elkészültét több vadászattal is ünnepelték 1891-92 telén. Az első vadászaton gróf Wurmbrandt Ferdinánd, Elek Gusztáv és Lázár Jenő gróf vettek részt a házigazda mellett, akik három őzbakot és két rókát ejtettek el. Hamarosan utána, december elején Salamon Géza és Zichy Jenő lőttek vaddisznót. Január elején már nagyobb társaság szállt meg a kastélyban, hogy vaddisznóra vadásszanak. Ekkor azonban nem a remek teríték tette emlékezetessé a magaslaki napokat, hanem az, hogy az enyhe időjárás nem kedvezett a vadászatnak, és hogy az egész társaság influenzától szenvedett.85 Az enyhe idő meglehetős ritkaságnak számított Magaslak vidékén januárban; az egyik vendég feljegyzései szerint a „vadászatók 15-20 úri vadász, erdészek, kerülők és közel wo hajtóval, többnyire már hóban és gyakran nagy, több napig tartó hózivatarok közt tartatnak. Néha megesik, hogy a gróf és vendégei, valamint a hajtők ármádiája formálisan blokiroztatnak [akadályoztatnak] a hózivatarok által. Ilyen esetekre a kastély éléstárai 100-120 emberre számított s 5-6 napig tartó élelmiszerrel vannak már jó előre ellátva.” 86 A következő években ritkán közölt Zichy Jenő birtokáról érkező híreket a vadászok újsága, de ezek alapján is látható, hogy a vadászatok fő célpontjai a Jenő gróf által telepített, és ennek következtében immár Bihar erdőségeiben is elterjedt szarvas, valamint a vaddisznó és az őz voltak. A cikkek felsorolják ugyan az elejtett vadak számát, a „sörtevad” és az őzbakok súlyát, a szarvasagancsok ágainak számát, de kiemelkedő eredményekről, az agancskiállításokon elért jelentős sikerekről nem tudósítanak. A szarvasbőgés idején csak a legszűkebb baráti kör tartózkodott Magaslakon, s ilyen eseményről részletesen nem számoltak be az áttekintett források. A vaddisznóvadászat és az őzcserkészet hangulatát ezzel szemben lehetséges megidézni egy-egy újságcikk segítségével. Ahogy már a cikk címe - Milán király Biharban - is elárulja, 1898-ban is főként Milán ex-király jelenléte ösztönözte a Vasárnapi Újság szerkesztőségét, hogy a bihari vadászatokról beszámoljon.87 A meglehetősen bulváros stílusúra sikerült írás így emlékezik meg a vadászatról: „Régi és bizalmas barátság fűzi Milán királyt Zichy Jenő grófhoz; bizonysága ennek az is, hogy egy év alatt most másodszor látogatta meg Biharmegyét, ... Zichy Jenő gróf magaslaki uradalma Biharmegye egyik legszebb részén, a kies Kőrös völgyben terül el, ... rengeteg erdőségeiben számos szarvas, őz és vaddisznó kecsegteti és csalogatja a vadászat kedvelőit, s az itt eltöltött vadásznapok mindenkor maradandó kedves emlékekkel jutalmazzák a résztvevőket. ... A nem régen épült kastélyt 600 holdnyi szép fenyves környezi, ...
