Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bányai Balázs: Szenvedély és reprezentáció. Zichy Jenő gróf vadászatai és kastélyai
146 A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN Ifj. Divald Károly: Magaslak, 1891, Vadász-Lap Ritkításuk mindennapi munkájuk része volt. Ahogy 1888-ban a farkasok kerültek a figyelem középpontjába, úgy 1900-ban a császármadarak állományát apasztó vadmacskák és nyestek pusztításáról számolt be a vadászati újság.75 1889 október-novemberében Zichy Jenő birtokainak vadászati téren fennálló sokszínűségéről tudósított a Vadász-Lap. Eszerint az említett napokban - és így talán minden év hasonló időszakában - nem „csupán” a fentiekben többször tárgyalt négylábúakat keresték a puskacsövek, hanem „érdekes szalonka-vadászatok voltak vagy 10 napon át ... A vadászat eredménye száznál több szalonka, két szép példány vaddisznó és négy róka."76 A fent említett vadóvó tevékenységre annál is inkább szükség volt, mert az 1880-as évek végén újabb, sok figyelmet igénylő vadat telepített Zichy. 1889-ben Elek Gusztáv barátja „rábeszélésére” határozta el, hogy erdeiben meghonosítja a szarvast. A telepítést még ebben az évben elkezdte, majd minden évben különböző helyekről újabb teheneket és bikákat hozatott a megfelelő állomány kialakítása érdekében. Vásárolt Károlyi István nagykárolyi vadaskertjéből, Esterházy Andor birtokáról, valamint a Bakony és az Alsó-Duna vidékéről.77 A szarvasokat 1892 májusáig tartották a kertben, majd ekkor szabadon engedték őket.78 A fővad telepítése mellett egy másik esemény is minőségi változást hozott az uradalomban vadászók számára, mivel 1890-ben leégett az új
