Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)

Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"

„SZÁMOS NYERESÉGES CSATÁI, VITÉZ PRÓBÁI UTÁN” 13

E. Widemann:

Gróf Zichy István, 1649 rézmetszet

Magyar Nemzeti Múzeum,

Történelmi Képcsarnok

Nagy birtokszerzőként mégis Zichy Istvánra (1616-1693) emlékezhetünk. Szülei komolyan iskoláztatták, majd Zrínyi Miklós kíséretében Olaszországba utazva szélesítette látókörét.'0 Hazatérését követően III. Ferdinánd (1637-1657) udvarába került, ahol kamarásként és étekfogóként szolgált." István több téren is atyja példáját követte. 1638-ban győri főhadnagy, a várbeli magyar lovasság parancsnoka lett, három év múlva pedig mártatai főkapitányként szolgált.12 Katonai előmenetele folytatódott, „számos nyereséges csatái, vitéz próbái után" 1646-ban Győr várának és a győri végvidéknek alvezérévé (vice-generálisává) nevezte ki III. Ferdinánd.'3 Birtokait szép számmal gyarapította katonai karrierje során. 1644-ben a tatai uradalomra kapott donációt, később befejezte az oroszvári uradalom különböző részeinek összevásárlását. Felesége, Baranyai Mária a vedrődi uradalom egyetlen örököse volt, így kezével újabb jelentős birtokokhoz jutott Zichy.14 A gyarapodás szinte folyamatos volt: 1649-ben a vásonkői (ma: Nagyvázsony) várra és uradalomra kapott donációt. A birtokba üléshez azonban 10 000 forint kincstári illetéket kellett kifizetnie, tehát gyakorlatilag a vásárlás lehetőségét kapta meg az uralkodótól. E birtokhoz tartozott egyebek mellett a Fejér megyei adonyi uradalom is.15 Várpalotára és a hozzá tartozó, szintén jelentős részben a megszállt Fejér megyében fekvő, ezért komoly bevételt csak a későbbiek során hozó uradalomra- mások mellett Seregélyessel, Kálózzál, Nagylánggal és Szentmihállyal együtt- 1650-ben szerzett adományt. Ezért 16 000 forint „illetéket” fizetett.16