Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bányai Balázs: Szenvedély és reprezentáció. Zichy Jenő gróf vadászatai és kastélyai
i38 A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN Országos Magyar Vadóvó Egylet megalakulásánál,19 majd, még zichyfalvi székhelyének feltüntetésével a (végleges nevét elnyert) Országos Magyar Vadászati Védegylet tagjainak sorába is jelentkezett.20 Lelkesedésére és tettrekészségére jellemző, hogy a legnagyobb Fejér megyei telepítési munkák időszakában az Országos Magyar Vadászati Védegylet igazgatóságába is beválasztották.21 A lelkesedést azonban ezúttal nem követték tettek: az igazgatóság ülésein egy alkalommal sem jelent meg, a hároméves igazgatósági tagság lejártával pedig emiatt nem választották újra. Egy picit erre az esetre hasonlít a zichyfalvi őztelepítés ügye is. Ahogy a jóakarat és a fejlesztés iránti vágy a Védegylet esetében nem találkozott a gróf sűrű - gazdasági, társasági, jótékonysági és politikai - programjai által szabott lehetőségekkel, a telepítés esetében a birtok adottságai jelentették az akadályt. Az őztelepítésről így számolt be a Vadász-Lap 1884-ben: „A Californiai búbos fürj meghonosítására, mint halljuk, gr. Zichy Jenő tett újabban kísérletet, Zichyfalvi fáczányosában (Fehérvár mellett): ugyanott őzeket is akar kiereszteni, sőt már ki is eresztett. A pagony e czélra azonban kicsiny (csak 150 hold), ily kis területen lehet egy pár szelíd őzet nevelni, de vadászni való állományt alig.”22 Hiába teszi hozzá a cikk írója, hogy „Őszintén kívánjuk, hogy sikerüljön.”,23 már a rövid írásból érezhető volt, hogy a gróf ez esetben nem a realitásokhoz mérte nagyravágyó terveit.24 Nem véletlen, hogy a későbbiekben ugyan néhol említik a Zichyfalván megrendezett foglyászatot,25 és a gróf Fejér megyei birtokain folyó vadászatok során itt is megfordultak a vadásztársaságok, de a szentiváni telepítés sikeresebb volta mégis egyértelmű. A zichyfalvai őzek sehol nem érdemeltek külön említést a feltárt forrásokban. A telepítés sikerét és a terítékre került őzeket illetően változatos adatok állnak rendelkezésünkre. Az 1880-as évek végére vonatkozóan sikerekről számoltak be a korabeli lapok: a Vadász-Lap 1888 áprilisában arról írt, hogy az 1887. évben hat őzet lőttek a szentiváni vadászterületen.26 Magát a vadaskertet illetően az 1889. év szerepel elsőként mint az első vadászati évad ideje, amikor „26 bakot lőtt benne a tulajdonos”.27 A cikk keletkezésének időszakáig, 1890 októberéig az adott évben „már 18 bakot lőtt a tulajdonos gróf, és még vagy tizet” szándékozott lelőni. A trófeákból tizenkettőt az éves agancskiállításra is elküldött Zichy, amivel azt kívánta cáfolni, hogy vadaskertben nem lehet kellő sikerrel őzet tenyészteni.28 Magáról az „őz-kertről” vagy vadaskertről külön említés már nem történik forrásainkban, de az őz évente megtalálható volt a lőjegyzékeken, még ha nem is nagy számban lőtték.29 A birtokról egy kapitális őzbak elejtéséről tudósított a Vadász-Lap 1902 őszén, de végül ennek a trófeája sem került az agancskiállítás díjazottjai közé.30 Az 1890 körüli adatokhoz képest a 20. század első éveiben jelentősen visszaesett az elejtett őzek száma. Nem sikerült fenntartani az
