Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
SZÁMOS NYERESÉGES CSATÁI, VITÉZ PRÓBÁI UTÁN 11 Bányai Balázs - Kovács Eleonóra „SZÁMOS NYERESÉGES CSATÁI, VITÉZ PRÓBÁI UTÁN” A ZICHY CSALÁD FELEMELKEDÉSE Amint a legtöbb arisztokrata család esetében, úgy gróf Zichy Jenő őseit illetően is fennmaradtak olyan elbeszélések, amelyek a család ősi mivoltának bizonyítására szolgáltak. Az egyik ilyen történet szerint Árpád vezér idejében, a másik szerint ennél is jóval korábban, már a hunok korában kitűnt tetteivel a família egyik ősatyja. Az elbeszélés szerint a család egyik őse egy szarvas útmutatása szerint gázolt át a Meotis taván (Azovi-tenger), így kalauzolva át azon a hunokat. A család címere - legalábbis abban a keresztet közrefogó, koronából kinövő két szarvasagancs - is feltehetőleg erre utal.1 A legendák homályából a 13. század végén lépnek elő a família első név szerint ismert tagjai. 1270-ben élt Gál, akinek a nevét még de Zojk-nak írták. Nem véletlen, hiszen a Somogy megyei Zieh (ma: Zics) nevű település mellett a család másik ősi birtoka a Zala megyei Zajk (vagy Szajk) volt.2 A família leszármazottai a 14. századtól már a Zichi nevet viselték, és a források leginkább katonai tevékenységük révén említik őket: Zichi Pascal fia Péter I. Károly király mellett harcolt és esett el 1306-ban. Egyes adatok szerint testvérei, László és Jakab Lajos király nápolyi hadjáratában vettek részt.3 Zichi Benedek Mátyás király korában vezényelt bandériumot.4 A sikeres katonai teljesítmények jutalmaként, további adományok révén újra és újra gyarapodott a nemesi család birtokainak száma, mígnem a megyei hivatalviselők között is feltűntek a családtagok: Jakab fia Elek - feltehetően a 14. század első felében - zalai alispánságot viselt,5 csakúgy, mint Nádasdy Tamás nádor familiárisa, Rafael 1544-ben. György 1580-1591 között Moson vármegyének, 1592-ben Vas vármegyének volt az alispánja.6 A família az ő utódainál ágazott ketté. Legidősebb fiától, I. Páltól származik a Zichy család grófi ága. Testvérei, Benedek és Mihály a nemesi ág alapítói lettek.7 Érdekesség, hogy Mihály leszármazottai révén a família ezen ága is az arisztokrácia tagjai közé emelkedett. II. Ferdinánd király (1619-1637) ugyanis 1655-ben a Pál ágából származó István mellett Mihály unokájának, Ádámnak is bárói rangot adományozott. Ádám, Bács vármegye korábbi alispánja, a Dunántúli Kerületi Tábla bírája, utóbb nádori ítélőmester azonban magtalanul hunyt el, így főúri címét nem tudta továbbörökíteni.8 A família nemesi ága sem tűnt el a közéletből. A későbbiekben szintén több ismert személyiséggel büszkélkedhetett. Közöttük található Zichy Mihály festő (1827-1906) és Zichy Antal, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1823-1898). Zichy Pál (1598-1638) ágának az arisztokrácia körébe történő emelkedéséhez további katonai szolgálat, feltétlen Habsburg-hűség, és néhány jó házasság
