Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Kovács Eleonóra: "Én tehát mindezekkel szemben levonom a konzekvenciákat." Zinchy Jenő mint politikus
ÉN TEHÁT MINDEZEKKEL SZEMBEN LEVONOM A KONZEKVENCIÁKAT.’ 105 Kovács Eleonóra „ÉN TEHÁT MINDEZEKKEL SZEMBEN LEVONOM A KONZEKVENCIÁKAT.” ZICHY JENŐ MINT POLITIKUS Zichy Jenő elsősorban iparpártolásáról, az országos gazdasági kiállítások szervezéséről, mecénási magatartásáról, valamint a Kaukázusba és a Kelet-Ázsiába vezetett expedíciókról volt nevezetes; legalábbis ezek voltak pályájának talán legismertebb eredményei. Politikai pályafutása kevésbé volt jelentős, mindezek ellenére közéleti tevékenységének mégis komoly része volt a politika, s ebben már személyes döntése is szerepet játszott. A parlamenti szereplésre születésénél fogva mint a főrendiház tagja jogosult volt, persze tehette volna, hogy „jelképesen” vesz részt e munkában, ám ő jelen volt, hozzászólt, javaslatai voltak. Politikai pályáján 1861-től haláláig, 1906 decemberéig 8 év kivételével, amikor főrendiházi tagként vett részt a parlament munkájában, végig országgyűlési képviselő is volt, ami a politikai életben való aktívabb részvételt feltételezett. Elsősorban - logikusan - lakóhelyei és birtokai környékének volt a képviselője, így 1861-ben Fejér megye bodajki kerületéé, később 1872-ig Bihar élesdi kerületéé, 1881-től Székesfehérvárt képviselte, 1884-87 között Budapest belvárosát, 1887-től 1896-ig Árva vármegye bobrói, 1896- tól 1901-ig Hont vármegye ipolysági kerületét, majd 1901 és 1905 között és 1905-1906-ban ismét Székesfehérvár képviselője volt.1 Sokat és sokan bírálták politikai pártváltásait, de a változás, változtatás nem csak őt jellemezte. A korszak pártjai létrejöttek, bomlottak, osztódtak, kiváltak és fuzionáltak, eleve változó politikai közeget jelentettek. Zichy anyagi háttere biztosított volt, ha jutott is előnyökhöz, legalább anynyit áldozott is közcélokra. Politizálásában megengedhette magának, hogy a racionális érdekek követése mellett általa jónak tartott elveket tartson szem előtt, s ha úgy látta szükségesnek, kilépjen egy-egy csoportból. Nem a politikából élt, jó értelemben véve megmaradt műkedvelőnek, s bizonyos kérdésekkel foglalkozott elsősorban. Politikai javaslatait, hozzászólásait tekintve ugyanaz az érdeklődési kör nyilvánul meg, mint egész életpályáján: az iparpártolás, az ehhez kapcsolódó iparkiállítások szervezése, az ipariskolák létrehozása, a szállítás, a vasút, a kultúra ügye. Emellett volt véleménye a főbb, lényeges, vitát kavaró kérdésekről is, de érdeklődése főként e kettőben, az iparügy és a kultúra (műemlékek, múzeumok, régészet) tárgykörében mutatkozott meg. Nem is akart nagyobb jelentőségű lenni, vagy mindenre
