Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

Variációk - Révész Emese: Variációk Árkádiára - Változatok, kreatív átiratok, átfordítások Csók István festészetében

VARIÁCIÓK/ IV. RÉVÉSZ EMESE: VARIÁCIÓK

Á R K Á D I Á R

81

negélyes pózban, hol a maguk érintetlen ősemberi mivoltának természetes fizikai érzékiségében jelennek meg előttünk. Egy sereg Éva, izgató formájú, pihegő húsú leány, akiken végigömlik a perzselő napfény, s áttetszővé varázsolja halvány vászoningüket. Benne vannak a természetben, melynek igazi leányai, mint a barackfa ága, mely mindenkinek odakínálja virágát, gyümölcsét. Fürdeti őket a perzselő nyári levegő, s lényükből a termő földanya illata száll felénk, melyet taposnak. Eleven, mozgó színek hordozói, akiknek járása-kelése örökre bontja, változtatja a szín, a levegő, a fény világát." Fülep Lajos: A művészet útvesztője. In: Agrár-album. A„Flazánk" karácsonyi melléklete. Buday Barna (szerk.) Budapest, 1904. 72-77; Újraközölve: Fülep 1988.81.

48 A Pallas Nagy Lexikona. XV. kötet, Pallas, Budapest, 1897.

49 Párizsba költözése után az első Szalonon bemutatott műve - címe alapján - népéletkép: 1904 Párizs, kát. 482. En Campagne.

50 1906 Műcsarnok, kát. 84. Tükör előtt, olajf., eladó; 1914 Csók, kát. 102. Tükör előtt, olajf. (1905), dr. Flerz Mór tulajdona; Farkas 1957. 24. kép (ismeretlen helyen).

51 Olaj, vászon, 136x100 cm, j. j. I.: „Csók Mohács 1906", mgt; A kompozíció azonosítása az Új kötény címmel csak feltételes. Ld. 1905 Nemzeti Szalon, kát. 29. Új kötény, olajf., ára 500 kor.; 1906 Nagykikinda, kát. 22. Az új kötény; A „Csók Paris 906" jelzetű szénrajz változatát 1906-ban a Művészet reprodukálta: Művészet, 5. évf. 1906.6. sz. 384. oldal utáni melléklet: „Sokác leányok. Csók István rajza."

52 A mayák és mayók az 1800 körüli Spanyolországban a többségi kultúrától eltérő szokásaikkal, színpompás viseletűkkel és szabados erkölcseikkel sok közös vonást mutatnak a sokácok magyarországi megítélésével. A többségi kultúra felől nézve mindkét népcsoport a másság egzotikumával volt „meg bélyegzett". 53„Zuloaga markáns idiómáját próbálja átfordítani baranyai sokác dialektusra." M. [Márkus László]: A téli tárlat. Szalon Újság, 1904. nov. 30., 22. sz. 6; Újraközölve: Tímár szerk. I. 2009. 88.; Szintén Zuloagát említi párhuzamaként: Fülep Lajos: Csók István kollektív kiállítása. Hazánk, 12. évf. 1905. okt. 25., 253. sz. 8; Újraközölve: Fülep 1988.139-140.

54 Jövendő, 4. évf. 1906. 77; Herbst műintézetében készült a kiváló minőségű színes repró: 76. Pihenés; A változatok többnyire datálatlanok, így meghatározásuk csak stíluskritikai alapon lehetséges. Közgyűjteményben található variáció: kát. 53., kát. 54.

55 Olaj, vászon, 77x94,5 cm, j. b. I.: „Csók I."- Repr.: Képzőművészet, 1935. 81.

56 Az ülő alak színes krétarajzváltozata: papír, tempera, kréta, 305x265 mm, j. b. l.:„Csók Paris 906"- Repr.: Farkas 1957. 39. Ez a rajz szerepelt Csók 1955-ös műcsarnoki kiállításának meghívóján. Változatát a Művészet 1908-as évfolyama hozta színes mellékletként. Olaj változata: olaj, vászon, 53x45 cm, j. b. l.:„Csók I.", Hansági Múzeum, Mosonmagyaróvár, Itsz.: 82.1. (a Gyurkovich-gyűjteményből) Egyalakos pihenő változata: olaj, vászon, 77x86 cm, j. j. I.: „Csók I. 1917"; Ülő és fekvő alakkal kétalakos változata: olaj, vászon, 48,5x75 cm, j. b. l.:„Csók 1917" mgt; Feltehetően azonos: 1917 Ernst Múzeum, kát. 54. Pihenő sokáclányok.

57 1907 Könyves Kálmán Szalonja, kát. 36. Aratáskor, 800. Kor. (Repr.); 1907 Műcsarnok, kát. 25. Aratók. Olajf., eladó; Vasárnapi Újság, 54. évf. 1907. ápr. 28., 17. sz. 343. Aratáskor (Repr.); Árverési Közlöny, 1929. okt., kát. 9. Sokác leányok, olajf., 150x75 cm, j. b. 1.4500 - Repr.: XV. tábla (Krausz Simon gyűjteménye). Előzménye, a térdelő alak egyalakos változata: olaj, vászon, 50x37,5 cm, j. b. I.: „Csók N. B. 1905", mgt.

58 Kétalakos, vélhetően késői változata repr.: Műgyűjtők, 1972. 4. sz. 5. (pécsi magángyűjteményből).

59 Papír, akvarell, 450x540 mm, j. b. I.: „Csók Paris 1908", MNG, Itsz.: 1955- 5324.

60 1908 Nemzeti Szalon, kát. 1; 1908 Párizs, kát. 474.

61 1909 Nemzeti Szalon, kát. 3., kát. 8/a.

62 Csók István levele Petrovics Elekhez, Párizs, 1910. jan. 3., MNG Adattár, Itsz.: 1697; Közölve: Farkas 1957. 51.

63 A februárban megnyílt kiállításon Ungarische Truhe címen szerepelt a mű: 1910 Berlin, kát. 6.

64 Sárréti menyecske, olaj, vászon, 48x32 cm, j. j. I.: „Csók I.", mgt. - kiállítva: Csók 1963, kát. 28. (Repr.); Csók 1965, kát. 67., lappang.

65 Olaj, vászon, 60x50 cm, j. b. I.: „Csók I. B. p." mgt.

66 A láda és a baba, továbbá a tányérok, bokályok, a tükör és a festett széktámla ma a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményében található. A tárgyak részletes ismertetését ld. kötetünkben Gärtner Petra tanulmányában.

67 Budapest, 1910. szept. vége; Közli: Jurecskó 2009.193.

68„Festőműhelyem, ott Párisban teli volt régi magyar cseréptállal, kancsókkal. Szebbek ezek, mint a legszebb perzsa holmi!... Jó tíz esztendeje föstögettem nyaranta magyar falvakban, akkoriban gyűjtöttem én ezt. A sarokban tulipános láda állott; az üvegszekrényben magyar hímzések, varrottasok, jegykendők, récék, csipkék, népünk lelkének örök szép témái!... Himnuszai a magyar művészeti stílusnak! ... Pásztorfaragások

tükrösön, gyújtótartón, fokosnyélen; szerelmes legény faragta lapicka!... Az öcsényi és decsi, a sárközi gyereknép, az iskolás fiúk és lányok rajzai!... Ámult a francia mikor ezt látta. Ebben a környezetben dolgoztam én Párisban is."Ld. Malonyay 1914.2. Malonyay szövege helyenként szó szerint egyezik Csók 1910-ban K. Lippich Elekhez írott levelével. Csók jóvoltából Malonyay vélhetően felhasználta az írást, amelyet helyenként saját (kissé fellengzős) megállapításaival toldott meg.

69 Paksi Endre Lehel: Műterembelsők, 1885-1914. In: Művészek és műtermek. Tanulmánykötet és katalógus a Budapest, a művészek városa című kiállításhoz. Hadik András - Radványi Orsolya (szerk.) Ernst Múzeum, Budapest, 2002. 102. (95-108.); Böhm Pál műterméről a Vasárnapi Újság többször is beszámolt: 35. évf. 1888. 12. sz. 199; 52. évf. 1905. 38. sz. 601.

70 Keserű Katalin: Műtermek Gödöllőn, a gödöllőiek műtermei. In: Művészek és műtermek i. m. (69. j.) 150-163.

71 Sedlmayr Krisztina: Népművészet a polgári hétköznapokban. In: A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen. Őriné Nagy Cecília (szerk.) Gödöllő, 2006.57-63. 72Tasnádi Zsuzsanna: Vidéki rajztanárok a műemlékvédelem és a néprajz korai történetében. In: Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Fejős Zoltán (szerk.) Néprajzi Múzeum, 2006. 79. (76-80.); Sárköz szerepéről a századfordulón kibontakozó népművészeti divatban: Fejős Zoltán: Népművészeti divat a múlt század végén és a századelőn. In: Népi kultúra és nemzettudat. Tanulmánygyűjtemény. Hofer Tamás (szerk.) Budapest, 1991. 149. (143-158.).

73 Szőj ka Emese: Fülep Lajos néprajzi gyűjteménye. Lustrum, Budapest, 2011.236-271.

74 Csók hívja Fülepet Baranyába, de célpontként felveti Pécsváradot, Vajszlót, Zengővárkonyt is, felemlítve a szürke Duna előtt pompázó színes ruhákat. Ld. Csók István Fülep Lajosnak, Párizs, 1906. dec. 31; Közölve: Fülep Lajos levelezése, I. 1904- 1919. F. Csanak Dóra (szerk.) MTAMKI, Budapest, 1990.68-69; Fülep a Magyar művészetben csak futólag írt Csókról, arra hivatkozva, hogy monográfiája megírására készül. Ld. Fülep Lajos: Magyar művészet. Athenaeum, Budapest, 1923.152.

75 Amint arra Jurecskó László rámutatott, ez egybeesett a Képzőművészeti Főiskolán Székely Bertalan halála miatt megüresedett tanári hellyel. Jurecskó 2009.190-194.

76 Lázár 1910.202.

77 Csók István levele Lázár Bélához, Párizs, 1910. febr. 23., MNG Adattár, Itsz.: Csók - 3618/939.1 ; Közölve: Farkas 1957.51-52.

78 Keserű Katalin: Kép és ornamentum. In: uő: A századforduló. Kijárat,