Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Égi és földi szerelem - Király Erzsébet: Pogányság és Megváltás. Még egyszer Csók István nagybányai korszakáról
ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM / VI KIRÁLY ERZSÉBET: POGÁNYSÁG MEGVÁLTÁS L55 Csók-kép interpretációja kedvéért nem stílusra, hanem stílusformáló világképre kérdeztünk, azt mi is erről a szemléleti alapról tettük. Ebben és csakis ebben a féltudatos ontológiai játéktérben társulhattak egymással rokon leikekként Reviczky Gyula, Csók István és a nagybányaiak. Utóbbiak a természet önértékként való, analitikus megismerésével, az adekvát festői nyelv és megfelelő technikai arzenál kialakításával. Programjuknak mindjárt a hazatelepüléskor lett integráns része ez is, alkalmazkodva az egyetemes követelményekhez, a természetrajongást felváltó, tárgyilagosabb naturalizmus meghonosításához. A tapasztalatot ezen a hazai, azaz egy kiválasztott, ugyanakkor valós tájon akarták megszerezni, s eredményeiket itt bizonyítani. 1920- ban, tehát már a félmúlt tisztánlátásával, Lyka Károly így összegzi ezt:,,A festők [...] a legbehatóbb természettanulmányból indultak ki s vágyuk és elvük volta természet jelenségeit elfogulatlanul vizsgálni, az életet meleg szívvel átérezni. Nagy, széles panteista vonása ez a természettudományok klasszikus századának."63 Tegyük hozzá, a nagybányaiak akkor is„természettanulmányt" végeztek, amikor a vallás hagyományos tárgykörébe léptek.64 A vallásos témaválasztás indítékát és alkalmait Réti István így körvonalazza: „És ha művészi vágyuk a közvetlen környezet aktualitásától néha elkívánkozott, amikor nagy, általános emberi érzésekről, bensőséges ideákról, messzebb néző életszemléletről szerettek volna festve beszélni - való életük szűk formáitól képzeletükkel oda menekültek, ahova minden idők művészei oly szívesen: a bibliához, az örök érzések gyönyörű edényéhez és ebbe öntötték át lelkűket. Emberszemléletük mélyebben és elvontabban nyilatkozhatott meg ezeken a kompozíciókon, amelyekben mai emberek mai érzése öltözött más idők ruháiba, hogy örökké jelenvalóságát bizonyítsa."65 A biblikus tematika „nagybányaiságuk" paradigmatikus példája. Éppen e műfaj gazdag lehetőségei közepette bontakozott ki naturalizmusuk új sajátossága: az organikus valóságában megfigyelt táj, amint az embert magába fogadja. Tudjuk, hogy Nagybányára érkezésük előtt ez inkább fordítva történt. Valamennyien a figurális festészetet művelték;„emberfestők" voltak, ahogy krónikásuk írta. A„natura"fogalmába akkor az ember rajza tartozott, környezetével való szolid egységében vagy önállóan, portrészerűen. Emellé kezdett most felzárkózni az önmagában és önmagáért való táj megörökítésének igénye is. A jelentős fordulatnak Nagybánya adott helyet, alkalmat pedig - spirituális attitűdjüknek megfelelően - az emberiség költészeteként felfogott biblia. A kettő találkozásának Réti két önálló fejezettel ad nyomatékot. A szakrális mítosz a nagybányai táj új mítoszának alárendelve kap műveikben új jelentést. Mint festő, Réti mindjárt a gyakorlatban, a képalkotás módszerében jelzi ezt a - számunkra egyszerre elméleti és történeti tanulságokat rejtő - változást. A szokásostól eltérően - úgymond -„nem valamely gondolatban eleve adott, megfogalmazott témát igyekeztek képzeletük erőfeszítésével képpé alakítani, a szokott úton-módon megkomponálni, hogy ehhez aztán a természetben keressenek megfelelő színteret és világítást. Szerencsésebb folyamat útján, éppen fordítottján ennek, jöttek létre műveik."66 Bibliai tárgyú nagyobb képeik szolgáltatják a legjobb példát arra, hogy az iskolaalapítók az alkotás indító mozzanatát, az„intuíciót"még a szent események felidézésekor is a külső természettől várták, azaz a nagybányai tájtól és „tájhangulattól". Az vált egyéni feladattá - azaz műveltségük és tehetségük függvényévé -, hogy ennek engedelmeskedve működtessék képzeletüket, ennek sugallatából merítsék magát a témát is. Más szóval: hogy a külső képből formálják a belsőt. így álltak elő a nagybányai helyszínek és az ismert bibliai történések közötti megfelelések - kinek-kinek a szubjektív mítosza. Lyka sokat idézett soraiba mostantól talán beleolvashatjuk a Kiinger, Reviczky, Csók kapcsán felvillantott, általánosabb érvényű összefüggéseket is: a természet híveként fellépő szubjektum transzpozícióját a műalkotásban, a természetmisztikát és az esztétikai miszticizmust, éspedig az analitikus természetelvűséggel még bontatlan egységben. S talán az is világosabb lett, miféle régi-új kultusz költözött be a millennium körüli időkben Nagybányára. Egyetlen vallás létezett ebben az évszázadot lezáró iskolában, és az a természetnek művészettel hódoló vallás volt. A függetlenség ilyen értelmű deklarálása a nagybányaiak VI.16. VI.16. Ferenczy Károly: Hegyibeszéd, 1896 (MNG)
