Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A megtalált paradicsom - Jurecskó László: Népművészeti motívumok Csók István művészetében
A MEGTALÁLT PARADICS nedett falvakba. A Bácskában és Szlavóniában, valamint Mohácson, illetve térségének falvaiban és a Dráva mentén élnek. Míg a sárköziek hagyományosan a református felekezethez tartoznak, a sokácok római katolikus vallásúak. Ld. Sarosácz György: A magyarországi délszlávok. In: A magyarországi délszlávok néprajza. Balassa Iván (főszerk.) Budapest, 1977.31-33; Begovácz i. m. (15. j.); Lábadi Károly: Drávaszög ábécé. Néprajzi és folklór tájlexikon. Eszék - Budapest, 1996. 196-197; A tanulmány szempontjából fontos sokác településeket ld. a térképen. (XV.10.) Köszönöm dr. Gelencsér Józsefnek, hogy értékes szakmai tanáccsal látott el a sokácok néprajzára vonatkozóan. 64 Fülep 1988. 72. 65 Lázár 1921.21. 66 Fülep 1988. 72. 67„Magyar típusok, a magyar levegő, népszokások, a Balaton, stb. mind megannyi élmény. Kihasználatlan vagy inkább rosszul felhasznált kincs, amely csak méltó felfedezőkre, ráérzésekre vár. Végeredmény lesz az annyira óhajtott, ez idő szerint még mindig hiányzó, magyar stílus megteremtése a magyar művészetben." Csók 1990. 144-145; Erre vonatkoznak K. Lippich Elekhez 1910. szeptemberében írt sorai is: „A külföld úgyszólván egyhangú véleménye rólunk, hogy tehetség, tudás, lel-OM / XV. GÄRTNER PETRA: TÁRGYTÖRTÉNETEK - KÉPTÖRTÉNETEK 259 kés művészetimádás, szóval a I' Art pour l'Art, az meg van nálunk, de képeinkből hiányzik a faji érzés! Gyöngyei volnának ezek a francia, német, spanyol, akár a holland stb. művészetnek, de - ismétlem, ők mondják - magyar stilus nincsen! [...] Meg kell teremteni az önálló, minden más nemzetétől elütő magyar stílust, ha azt akarjuk, hogy művészetünk értéke arányban álljon a rááldozott költségekkel."OSZK Kézirattár, Levelestár i. m. (5.j.) 68 A nemzeti karakter és a magyar képzőművészet kapcsolatát részletesen taglalja a XIX. Nemzet és művészet. Kép és önkép című tanulmánykötet. Ld. Nemzet és művészet 2010 69 Csók István levele Fülep Lajosnak (Párizs, 1906. december 31.) In: Fülep 1990.68. 70 Fél Edit: Délszláv kölcsönhatások a Sárköz népviseletében. Délvidéki Szemle, II. évf. 1943.2. sz. 67-75., 70. 71 Az újságcikk mindössze arról értesít, hogy Csók e településekre tervezett utazást. Tolnavármegye. XV. évf. 1905. jún. 4., 23. sz. 3. 72 Kontra Ferenc: A Karassó mellől - Neumayer Újlaki Kornél Dezső novelláiról. Magyar Napló, 24. évf. 2012. febr., 2. sz. 29-33., 29; Újlaki szabad idejében verseket, novellákat is írt. Déli harangszó című könyve 1905- ben jelent meg Pécsen. Magyar Katolikus Lexikon. 13. köt. Diós István (főszerk.) 2009. 73 Sarosac, Duro: Magyarországi horvát népművészet. Országos Horvát Önkormányzat, Mohács, 2001.229- 231. 74 Fél Edit: Adatok a gyász-színekhez és párhuzamok. Ethnographia, Budapest, XLVI. évf. 1935.6-17., 8. 75 Sarosac i. m. (73. j.) 67. 76A láda felfedezéséről maga a művész ad számot:„Éveken át [...] tartogatott az anyám a padláson egy tulipános ládát. Egyszer leszedem, porosán, piszkosan elviszem magammal Párisba. Amint mosogatom, látom, hogy a ráfestett tulipán lejön, de alatta uj tulipán virul, égő, erős, tüzes szinü tulipán, s az ott virit most a műtermemben." Lázár 1921.25. 77 Róka Enikő: A népi élet modern poézise. In: Nemzet és művészet 2010. 377-379., 379. 78 Csók István levele Petrovics Elekhez (Párizs, 1910. január 3.) - közölve: Farkas 1957.51. 79 Erre vonatkozóan ld. Balázs Kovács Sándor: A sárközi nagycsalád és a születésszabályozás. In: Középpontban a család. 2. köt., Örsi Julianna (szerk.),Túrkeve-Szolnok, 2012. 25- 36. T f
