Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Variációk - Révész Emese: Variációk Árkádiára - Változatok, kreatív átiratok, átfordítások Csók István festészetében
60 VARIÁCIÓK / IV. RÉVÉSZ EMESE: VARIÁCIÓK ÁRKÁDIÁRA IV.21. IV.22. IV.23. IV.21. Csendélet, 1908 (MNG) IV.22. Csók levele a Tulipános láda bemutatásának vázlatával, 1910. január 3. (MNG) IV.23. Tulipános láda, 1912 körül (repr. A Gyűjtő, 1912; lappang) 1909 februárjában megrendezett tárlatán egy újabb Magyar csendéletet és egy Magyar baba című festményét is kiállította.61 Reprodukciók és a konkrét művek hiányában ezek pontos megjelenéséhez nincs további adalékunk, túl azon, hogy a Magyar baba bizonyára egy népviseletes sárközi babát örökített meg. A tulipános láda, mint Csók„magyar csendéleteinek" új motívuma, első ízben a festő 1910 januárjában, még Párizsból írt levelében bukkan fel:„Én holnap este utazom Budapestre. Első dolgom lesz önnek bemutatni egy tisztára magyar stílben készült csendéletet, amely azt hiszem méltóan fog engem s azon törekvésemet képviselni Berlinben, hogy nemcsak Cézanne és Gauguin imitációk teremnek nálunk, de akad komoly törekvés is a magyar stílus felé."62 Levelében arra is javaslatot tesz, hogy a készülő berlini magyar kiállításon középre helyezzék el magyar csendéletét, úgy hogy jobb oldalán a Sokác temetés (kát. 47.) és egy kisebb magyar csendélete, bal oldalán pedig egy virágcsendélete és egy aktkompozíciója kapjon helyet. Sorai közé beszúrt vázlatán jól kivehető, hogy a középső mű a Tulipános láda.63 (kát. 48., IV.22.) Hasonló virágdíszes, festett láda a művész sárközi sorozatának egyik első darabján, az 1902- ben festett, ülőőcsényi menyecske mögött már feltűnik, (kát. 44.) 1910 körül hasonló tartásban és ruházatban, de már sárközi babával, tükörrel és festett tányérokkal gazdagon feldíszített háttér előtt pózol az ünneplőbe öltözött sárközi lány.64 (IV.24.) Ezt a tárgyi hátteret használja fel később a Sokác lány cseresznyével összeállításakor.65 A népéletképek hátterében megjelenő tárgyak együttese ekkor már Csók saját néprajzi gyűjteményének része volt.66 Azokat a festő a sárközi nyarak idején gyűjtötte.„lnnen-onnan tíz éve már, hogy nyaranként magyar falvakban festegetvén, alkalmam volt összegyűjteni őket. Egyik sarokban tulipános láda. Amott üvegszekrényben hímzések, jegykendők és csipkék. A népiélek örök szépségű költeményei ezek. Himnusza, glóriája a magyar művészeti stílusnak! Pásztorlegények faragásai tükrön, fokosnyélen. A szerelmes vőlegény mángorlófára faragta ki szívét mátkájának. Érzése mily forrón sugárzik ki most is tulipánjaiból." E szavakkal vázolta néprajzi gyűjteményét Csók 1910-ben K. Lippich Elekhez írott levelében.67 A sárközi kerámiák, szőttesek és bútorok párizsi műtermének díszei voltak, amint ezt 1914-ben Malonyay Dezsőnek adott interjújában is hangsúlyozta.68 A néprajzi tárgyak a századfordulón nélkülözhetetlen darabjai voltak a műtermek kelléktárának. A müncheni magyar népéletkép-festők, követve a historizáló műterembelsők látványos szcenikai megoldásait, történeti díszletek helyett ilyenfajta kellékekkel rendezték be műtermeiket. Néprajzi vonatkozásban a leggazdagabbak egyike volt Böhm Pál müncheni műterme, amely a népéletfestéshez nélkülözhetetlennek vélt viseletek és tárgyak gazdag tárházát vonultatta fel.69 A historizáló műterembelsők színpadi jellegével szemben a gödöllői művészek műtermeiben már az„összművészeti"jelleg uralkodott, és az erdélyi tanulmányutak során gyűjtött néprajzi tárgyak az otthon enteriőrjébe illesztve jelentek meg.70 Mindeközben a polgári otthonoknak is divatos dekorációs kellékeivé váltak a paraszti kultúra (ekkor már jellemzően háziipari keretek között készített) tárgyai, népi cserépedények, kosarak, kisebb bútorok.71 Csók sárközi gyűjtésével párhuzamosan Ács Lipót folytatott szisztematikus gyűjtőmunkát a vidéken, némely tárgyak esetében talán az ő közvetítői szerepe is feltételezhető. Ács Lipót a Mintarajziskolában szerzett rajztanári képesítést, 1894 után pedig Lotz Károly mesteriskolájának is növendéke volt. Kovách Aladárral együtt a sárközi népművészet legfontosabb gyűjtője és a helyi háziipar működtetésének legfőbb kezdeményezője volt.72 A sárközi népi tárgykultúra tudatos felfedezésében és ábrázolásában Ács Lipót mellett Fülep Lajos hatása is sejthető. Fülep 1906-os párizsi tartózkodása alatt fűzte szorosabbra kapcsolatát Csókkal. Levelezése szerint ebben az időszakban Lavotta Rezső zeneszerzővel és Vályi Félix íróval gyakran vendégeskedett a Csók házaspárnál. A fiatal éveit Nagybecskereken töltő Fülep már 1902- től gyűjtötte a délvidéki, bánáti kézművesség tárgyait, 1920 után kialakuló, sok száz darabos néprajzi gyűjteményében pedig többségében sárközi tárgyak voltak.73 Párizsi beszélgetéseik bizonyára megerősítették Csókot abban, hogy az etnikailag sokszínű délvidék színpompás kézműipara