Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

Elágazások - Jeffrey Taylor: Művészviták és csoportosulások a századfordulón Csók István és a modern magyar műkereskedelem

ELÁGAZÁSOK / XXII. JEF

11889 Párizs - Pays etrangers. Palais du Champ de Mars. Autriche - Hongrie (61. skk) - kat. 35. Csók (E.) Jeunes filles épluchant des pommes de terre [Krumplitisztogatók (Mention Honorable) -További kiállítók mások mellett: Matejko, Munkácsy, Rippl].

2 1890 Műcsarnok 31891 Párizs 41892 München

5 1892 Műcsarnok

6 OMKT Munkácsy Mihály, 1883.

7 1895 Műcsarnok, Báthory; É. I. de Ch. [É. Osiz de Chateau d'Oex]: Csók István Báthory Erzsébet Csejthe várában című festményének rövid ismertetése. H. és é. n. 8. r. 7.1. Budapest, 1895 (lappang)

8 Genthon István: Rippl-Rónai József. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1958. 21-22; Ld. még: Rippl-Rónai József impressziói, 1890-1900. Royal Szálló, Budapest, 1900.

9 Réti 1994.88-89.

10 Nemeskürty István: Az egyműves kiállítás. Arad vértanúi Thorma János festményén. Magyar Nemzet, 55. évf. 1992. okt., 236. sz. 11; Lyka Károly így ír:„Soha képkiállítás nem vonzott Budapesten annyi embert, mint ez a kiközösített kép." Lyka Károly: Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig. Corvina, Budapest, 1953.14.

11 A nagybányai iskola és a Műcsarnok. Pesti Napló, 48. évf. 1897. okt. 15., 287. sz. 9. - Közölve: Tímár (szerk.) 1996.40.

12 Réti 1994.18.

13 Révész 2006. 8. Fennmaradt töredéke a Vénusz (kat. 11.)

,4 1897 Műcsarnok

15 A nyomdai munkálatokat a Révai és Tsa végezte. Csók nem volt az illusztrátorok között.

16 Réti 1994.18-19.

17 Hock János: „Nagybánya - Előre". Magyarország, 4. évf. 1897. nov. 20., 321. sz. 1 -3. - Közölve: Tímár (szerk.) 1996.47-51.

18 Magyar Képzőművészet - A Képzőművészeti Társulat közgyűlése. Budapesti Napló, 3. évf. 1898. márc. 28., 87. sz. 5. - Közölve:Tímár (szerk.) 1996.131-132.

19 Levél Hollósy Simontól Hock Jánosnak, München 1898. dec. 7. MTAMKI, Itsz.: MDK-C-l-17/645. - Közölve: András-Bernáth (szerk.) 1997.

20 Bródy Sándor: Új Szalon. Magyar Hírlap, 9. évf. 1899. dec. 6., 337. sz. 1 - 2; Bródy dicséri Hock akaratát és „tüzes, kitartó, meg ékesszóló férfiú"nak nevezi őt.

21 „NemzetiSzalon". Műcsarnok, 1901. jan. 82; A lemondásnak azonban legalább annyi köze volt a Gabriel Mourey által kiadott cikkhez, mint Hock tényleges vezetési stílusához.

22 Hock i. m. (17. j.)

23 Szikszay Ferenc kiállítása a Királyi bérházban. Katalógus. Budapest, 1905.

24 Rózsa Miklós: Művészet és iparművészet. Hazánk, 6. évf. 1899. dec. 6.,

FREY TAYLOR:MŰVÉSZVITÁK ÉS CSOPORTOSULÁS

292. sz. - Közölve: Tímár (szerk.) 1996. 229.

25 Szikszay Ferenc gyűjteményes kiállítása - Exposition Collective des Tableaux et Dessins de Feri de Szikszay. Budapest, 1905; Ez a festmény is Hock tulajdonában volt.

26 Beszélgetés G. Moureyvel. Budapesti Napló, 1901. febr. 5.

27 Bevezető [valószínűleg Kézdi-Kovács László tollából] Gabriel Mourey Magyar művészet a párizsi kiállításon című cikkéhez. Pesti Hírlap, 1900. jún. 16., 6-7.

28 Mourey, Gabriel: Magyar művészet a párizsi kiállításon. Pesti Hírlap, 1900. jún. 16., 6.

29 Uo. 6.

30 Uo. 7.

3’ Uo. 6.

32 1900 Párizs, kat. 16.„Faites ceci en memoire de mois". Tableau á l'huile. Vendu. - Repr. [I. osztályú aranyérem].

33 The Studio, 1900. March, Vol. XIX., No. 84.93.

34 Ujváry Ignácz: Nemzeti Szalon „világtárlat". Műcsarnok, 3. évf. 1901. febr., 7. sz. 122.

35 Kalauz és képes tárgymutató a Nemzeti Szalon nemzetközi kiállítására. Katalógus. Budapest, 1901; A résztvevő magyar művészek a következők voltak: Munkácsy, Mészöly, Kacziány, Robovics, Székely, Kardos, Katona, Szikszay, Boemm Rita, Migl, Pörge, Honti és Déry.

36Levél Csók Istvántól Réti Istvánhoz. Kelt: 1900. nov. - Közölve: András- Bernáth (szerk.) 1997.97; A levélben Csók„laikusként"utal Hockra, amely szójáték azon alapult, hogy Hock szó szerint a klérushoz tartozott.

37 Nagybánya és Párizs. Pesti Hírlap, 19. évf. 1897. dec. 15.346. sz. 8. - Közölve: Tímár (szerk.) 1996.81 ; Aláírás nélkül, de minden bizonnyal Kézdi- Kovács László tollából.

38 Hock János: Nagybánya a Műcsarnokban. Magyarország, 4. évf. 1897. dec. 16., 347. sz. 1 -3. - Közölve:Tímár (szerk.) 1996.88-92.

39 Uo.

40 Levél Csók Istvántól Thorma Jánoshoz. Kelt: Budapest, 1901. márc. 29. - Közölve: András-Bernáth (szerk.) 1997.119; A levélben Csók utal Ernst utasítására, miszerint 15 jó festőt kellene behozni a Nemzeti Szalonba.

41 Ld. Robert Jensen: Marketing Modernism in Fin-de-Siècle Europe. University Press, Princeton, 1994; A„juste milieu"alaposabb kifejtése: 139-142.

42 A magyar, többek között állami támogatással működő és a magyar művészek mai jelentőségének fokát tükröző (magyarul és angolul egyaránt elérhető) website, a www.hungart.hu az egyik legszélesebb körben használt forrás a magyar művészetet illetően, több száz bejegyzésével. Szikszay nem szerepel közöttük. Sőt, a Hock által leginkább kedvelt és az általa az 1901-es Nemzetközi Kiállításon szerepeltetett művészek, Kacziány Ödön, Rubovics Márk és Katona Nándor szintén nem szerepelnek a honlap adatbázisában. Valójában Hock kedvencei közül csupán Székely Bertalannak sikerült megőriznie helyét a kánonban, ő pedig már jóval Hock felbukkanása előtt megalapozta hírnevét.

43 Kézdi-Kovács László: A Nemzeti Szalon új otthonában. Pesti Hírlap, 1907. márc. 9. - Közölve: Tímár Árpád: A MIÉNK művészegyesület története a korabeli sajtóban. I. Művészettörténeti Értesítő, 57. évf. 2008.1. sz. 47-82., 51.

44 Első Csoport Kiállítás, 1907. március. Nemzeti Szalon, katalógus, 1907. (Ernst Lajos bevezetőjével)

45 Ezek az adatok a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményének 19. század végi és 20. század eleji anyagára vonatkoznak, a 2011-es állapotot figyelembe véve.

46 Kézdi-Kovács László: Botrányos művész-közgyűlés. A „hóbortos" és a „komoly művészek" harca". Pesti Hírlap, 1907. máj. 7. - Közölve:Tímár i. m. (43. j.) 63.

47 Lázár Béla: Kavarodás a művészet körül. A Nemzeti Szalon közgyűléséhez. Magyar Szó, 1907. máj. 7. - Közölve: Tímár (szerk.) 1.2009.243.

48 A kiállításra a műveket Ferenczy, Szinyei és Rippl-Rónai válogatta; 1908 Nemzeti Szalon (MIÉNK)

49 A kiállítás létrejöttét éppúgy elősegíthette az a törekvés, hogy Hatvány érdeklődése felébredjen a Cassirer-től megvásárolható francia impresszionisták és posztimpreszszionisták iránt, mint az, hogy a berlini közönség megismerkedjen a magyar művészettel.

50 Szatmári Jenő: Magyar festők Berlinben. Budapest, 1910. febr. 6., 11. - Közölve: Tímár (szerk.) Utak II.

51 Ausstellung Ungarischer Maler. Ausstellungsgebäude Kurfürstendamm, Berlin, 1910. febr. 5.-márc. 3.

52 Czigány Dezső; Magyarok sikere Berlinben. Pesti Napló, 1910. febr. 12., 10-11. - Közölve: Tímár (szerk.) II. 2009.331-332; Meg kell jegyeznünk, hogy a szerző a kiállításon részt vevő festők egyike volt.

OK A SZÁZADFORDULÓN ..............................................417

XXII.10.

XXII.10. A Művészház Modern Magyar Képtár kiadványa 1911-ből