Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Elágazások - Jeffrey Taylor: Művészviták és csoportosulások a századfordulón Csók István és a modern magyar műkereskedelem
ELÁGAZÁSOK XXII. JEFFREY TAYLOR: MŰVÉSZVITÁK ÉS CSOPORTOSULÁSOK SZÁZADFORDULÓN 409 XXII. JEFFREY TAYLOR Művészviták és csoportosulások a századfordulón Csók István és a modern magyar műkereskedelem Csók István művészi pályája a századforduló gyorsan fejlődő pesti műpiacának lényegében minden fontosabb fejleményét érintette. Új műkereskedelmi módszerekkel próbálkozott, újszerű kiállítási helyszínekkel kísérletezett, kihasználta a kereskedelmi galériák által nyújtott új lehetőségeket, és bár vonzotta a nemzetközi hírnév elérése, a hazai piachoz is hű kívánt maradni. Csók jelen volt a modern magyar műkereskedelem 1894 és 1914 közötti kialakulásának minden sorsfordító pillanatánál, igen sokszor főszereplőként. Bár a sors korai sikerekkel áldotta meg, esztétikai igényességét soha nem hagyta eltompulni, és folyamatosan formai és tematikai újításokkal igyekezett feszegetni a korabeli ízlés határait. A pályája elején érmek és elismerések formájában felhalmozott kulturális tőkéjével jól gazdálkodott, és a 20. század elején megjelenő modernista irányzatok felé elfogadóan, sőt támogatóan fordult. Csók István pályája is a festők előző generációja által kialakított, megszokott mintát követte. A Mintarajziskolában eltöltött három év után Münchenbe ment, ahol sikerült bekerülnie az Akadémiára. Ő is felismerte azonban, hogy a legfontosabb művészeti központ szerepét Párizs vette át. Ezért oda utazott, hogy csatlakozzon Rippl-Rónai Józsefhez, Iványi-Grünwald Bélához és Ferenczy Károlyhoz, és alakrajztant kezdett tanulni a Julian Akadémián. Első komolyabb sikerét a kor legelőkelőbb kiállítóhelyén, a Párizsi Világkiállításon aratta 1889-ben, ahol a Krumpli tisztogatók (kát. 4.) című képe dicséretben részesült.' Budapestre való visszatérését követően először az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (OMKT) Műcsarnokban megrendezett, 1890-es kiállításán jelent meg három alkotással, és bár egyik sem kapott díjat, az Úrvacsora (kát. 7.) abban a kitüntetésben részesült, hogy a katalógus végén képet közöltek róla.2 Ez a megtiszteltetés csupán 25-35 alkotásnak jutott ki az OMKT Műcsarnokban rendezett kiállításán szereplő 350- 550 mű közül. Ugyanez a festmény az 1891-es Párizsi Szalonban III. osztályú aranyérmet érdemelt ki.3 Ez, valamint az Árvák (kát. 8.) című festmény is bekerült a müncheni Glaspalast 1891 - es kiállítására, és az utóbbit Nagy Állami Aranyéremmel jutalmazták a Műcsarnok 1891/92-es téli tárlatán. Harmadik, erőteljes hatású realista műve, A cselédszerzőnél (kát. 5.) 1892-ben szerepelt a Glaspalastban,4 majd reprodukciót kapott az 1892/93-as műcsarnoki kiállítása alkalmából.5 Eközben az Úrvacsora és az Árvák további aranyérmeket érdemelt ki Antwerpenben, illetve Bécsben. A világhírnév elérésének mikéntjét illetően Csók generációjának Munkácsy Mihály volta példaképe. Munkácsy módszere a következő volt: a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című müvet erősen színpadias bemutatásban láthatta a közönség Európa- és Észak-Amerika-szerte, melyeknek „kurátora" Munkácsy műkereskedője, Charles Sedelmeyer volt. Csók is megpróbálta ezt a mintát követni, és megfesteni a főművet, amely színdarabhoz hasonló drámai narratívával tudná meghökkenteni és egyben szórakoztatni a nézőt. Müncheni műtermében két évig dolgozott Báthory Erzsébet című művén, amelyet aztán az 1895-ös Párizsi Szalonban mutatott be. (XIII.12., kát. 15.) Itt nem kapott díjat, de nem sokkal ezután, 1895 októberében, Sedelmeyer módszerét6 követve, a képet önmagában és önálló katalógus kíséretében mutatta be az OMKT-nál olyan bevezető tanulmánnyal, amely ismertette az ábrázolt esemény történeti forrásanyagát, valamint a szereplőket.7 A mű nem hozta lázba a magyar közönséget - talán azért, mert a téma nem volt túlságosan tetszetős egy olyan közönség számára, amely inkább dicsőítésre alkalmas történelmi pillanatok megjelenítéséhez volt szokva. A történet széles körben ismert elemei - a meztelen, XXII.2. XXII.1. A szemközti oldalon: Csók István párizsi műtermében, 1903 (SZIKM) XXII.2. A Nemzeti Szalon épülete
