Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

Szó és kép - Révész Emese: Csók István irodalmi illusztrációi

SZÓ ÉS KÉP / XXI. RÉVÉSZ EMESE: CSÓK ISTVÁN IRODALMI ILLUSZTRÁCIÓI 403 bemutatta, a kötet megjelenése idején tehát intenziven foglalkoztatta a téma. Litografált válto­zatán elmaradt a látomásos jelenet emblematikus színtere, a Gellért-hegy, ami a nagy kompo­zíción egyértelművé tette, hogy az apokaliptikus vízió színtere a „bűnös nagyváros", Budapest. A végítéletre megérett züllött város metaforája ezzel szemben épp Kemény Simon verseiben fogalmazódik meg (pl. Ájult város). A második kompozíción nagy teret kapnak a szavak, igaz, nem közvetlenül a versek szavai, hanem az archaizáló szövegszalagok feliratai. (XXI. 16.) A„vanitatum vanitas" képtípus sémáiból építkező ábrázolás középpontjában a női szépség múlandósága áll. A jobb alsó sarokba helye­zett szövegszalagon Csók fontosnak tartja képi forrását is megjeleníteni: „Egy magyar karthauzi barát eredeti rajza nyomán." Kompozíciója rokon a költeményeket átható halálvággyal és ha­lálfélelemmel, a versek tárgyi szimbólumokban gazdag nyelvezetével. Archaizáló képe legin­kább Kemény Simon Egyenlőség című verséhez kapcsolódik, de azt sem követi szöveghűen, a múlandóságot megidéző motívumai attól függetlenül kapnak formát. Rajzának forrása Franz Lucas Huetter 1760 körül festett meditációs képe (XXI.17.), amely feltehetően egykor a karthauzi rend kolostorépületeit átépíttető Barkóczy Ferenc saját szobáinak egyikében volt, „jámbor fel­iratokkal, hogy a végső dolgokról való elmélkedésre ösztönözzék őt".29 Flarmadik szövegbe ékelt kompozíciója jellemző módon minden elbeszélést vagy konkrét emberi figurát nélkülöző tájkép. Képének friss, expresszív vonalhálója és zöldes árnyalatokban játszó színezése sok tekintetben rokon Kemény Simon Duhaj fasora mű versével. A költemény lendületes szóképeiből mámoros életigenlés és melankolikus haláltudat feszültsége árad, ami Csók erdőképének kusza, izgatott vonalrajzában nyer képi formát. Csók három kompozíciója nem a vonatkozó versek szomszédságában kapott helyet. Fia ezt a kiadó (avagy az alkotók) tudatos döntéseként értelmezzük, akkor a kötet egészének struktú­rája is megerősíti kép és szó nem hierarchikus, hanem egymás mellé rendelő státuszát, hiszen az olvasóban képek és szavak kölcsönös, oda-vissza utalásaiból rajzolódik ki képek és versek együttese. XXI.14. XXI.15. XXI.14. „Azonban Postán jött Budáról levelem", Gvadányi-illusztráció, 1904 XXI. 15. „Ezen szép Dáma is ide elérkezett", Gvadányi-illusztráció, 1904 r T

Next

/
Oldalképek
Tartalom