Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Szó és kép - Révész Emese: Csók István irodalmi illusztrációi
SZÓ ÉS KÉP / XXI. RÉVÉSZ EMESE: CSÓK ISTVÁN IRODALMI ILLUSZTRÁCIÓI 399 Párizsban festett„spirituális női fejeire" gondolunk. Épp a jelenet elvont karaktere miatt okozott meglepetést a kompozíció fotóelőképének felbukkanása. (XXI.5.) Úgy tűnik, Csók pályája kezdetétől gyakran használt fotográfiát munkájához, leginkább a műtermében beállított modellekről készíttetett (vagy készített) felvételeket. Pár esztendővel korábbról ehhez hasonló felvétel maradt fenn a Báthory Erzsébet modelljéről is. (XIII.14.) Az előbbiekkel közel egy időben, 1897 körül készülhetett az a modellfotó, amelyen fiatal, üde lányalak jelenik meg szabadban ülve. Modellje feltehetően a festő négy lánytestvérének egyike. Csók rá oly jellemző módon a felvételt ezt követően számos alakban és változatban használta fel újra, amelyről a fotó hátoldalára festett és négyzethálóval felosztott (vagyis másolásra szánt) vázlat is árulkodik. A fénykép nyomán készült szénrajzot a Pesti Napló újabb illusztrált vállalkozása, a Költők albuma közölte egy kortárs költemény illusztrációja gyanánt.10 (XVII.3.) Emellett ismeretes a fotó redukált festményváltozata is, de a plein air portré nyomán festette meg Csók egyik legnépszerűbb, később több változatban újragondolt zsánerképét, a Dolce farnientét is.1' Az általa illusztrált Bánk bán kiadás könyvkereskedői forgalomba nem került„díszmű", mivel az a Pesti Napló előfizetőinek készíttetett ajándék volt. A mérsékelt ellenzéki napilap a századvégen elsősorban kulturális tárcái révén vált kedveltté, művészeti rovatának szerzői közt szerepelt többek között Malonyay Dezső is. Év végi ajándéka jól bevált kereskedői fogásnak számított a lapkiadók berkeiben, s kétségtelenül az előfizetők megtartását szolgálta. A Pesti Napló albumai azonban messze kiemelkedtek a korszak hasonló kezdeményezései közül, ami vélhetően annak is köszönhető, hogy az újság hosszú időn át a legjelesebb illusztrált köteteket kiadó Athenaeum nyomdáiban készült. A Bánk bánt megelőzően a Pesti Napló Madách Imre Az ember tragédiájának és Arany János balladáinak Zichy Mihály képeivel illusztrált díszkiadásait küldte szét előfizetői között, később pedig gazdagon illusztrált Kisfaludy, Zichy, Vörösmarty, Rákóczi és Petőfi Albumot jelentetett meg. Rajzolóik közt a műcsarnokiak mellett a modern fiatalok is helyet kaptak, köztük Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Fényes Adolf és Kernstok Károly. E sorba illeszkedett a Bánkban, amely illusztrációi révén a magyar drámairodalom klasszikusát„modernizálta". Átiratok és változatok Balassi és Gvadányi verseire Csók következő jelentősebb illusztrációs vállalkozása szintén egy nagyobb könyvsorozathoz kötődött. A Lampel ésWodianer Kiadó 1901-ben indította útjára a Képes Remekírók Könyvtárát. Ötvenkötetesre tervezett vállalkozásuk a magyar és egyetemes irodalom remekműveit gazdagon illusztrált, igényes kötetek formájában adta az olvasók kezébe. A nyolcad rét kötetek virágmintás, szecessziós borítója a szerző aranyozott, dombornyomásos arcképével a századforduló díszműveinek hagyományait folytatta.12 A sorozat több mint ötven kötetét mintegy húsz magyar művész illusztrálta.13 Egy részük historizáló-akadémikus szemléletű alkotó (Juszkó Béla, Gergely Imre), mások látásmódjában már a szecesszió és szimbolizmus képi világának hatása hangsúlyosabb (Túli Ödön, Márk Lajos). Csók szűkebb köréből csak Iványi-Grünwald Béla kapott megbízást rajzok készítésére.14 Csók István a Régi magyar költészet két kötetéhez készített illusztrációi 1904-ben jelentek meg. Ám a kötetekben reprodukált szénrajzok már jóval korábban elkészültek, hiszen azokból hármat Csók mára Képzőművészeti Társulat 1902-es téli kiállításán bemutatott.15 Az első kötetben Gergely Imre és Juszkó Béla illusztráció mellett Csók három rajza jelent meg, mindhárom Balassi Bálint költeményeinek kísérőjeként. „Az én szerelmem haragszik most reám" (kát. 128., XXI.6.) címmel közölt, vászonra szénnel rajzolt kompozíció Csók korábban megsemmisített Melancholiájának változata.16 A darvaknak szó! című szerelmes vershez készült kompozíciójának tájban merengő ifjú alakja a szimbolizmus kedvelt képi toposza.17 (XXI.7.) A két szerelmi költemény után Csók harmadik rajza Balassi talán legismertebb katonaénekéhez készült.18 (XXI.8.) A történeti hitelesség igénye egyedül itt érhető tetten: a zászlótartó kuruc vitézek együttesé-XXI.6. XXI.7. XXI.8. XXI.6. „Az én szerelmem haragszik most reám", Balassi Bálint-versillusztráció, 1904 XXI.7. „A darvaknak szól", Balassi Bálint-versillusztráció, 1904 XXI.8. „Egy katona dala", Balassi Bálint-versillusztráció, 1904
